Sötét zsaruk

„A Golden Globe díjkiosztó sötét zsarui erkölcsrendőrséggé váltak, mert az álomgyár elitjének néhány tagja erre lehetőséget adott nekik. A vádak bizonyítás nélkül tényekké válnak, a fekete ruhás elit pedig átrendezi a sorokat.

Az már teljesen mindegy, hogy ki milyen filmet csinált, jót-e vagy gyengét, ma már politikai oldaltól függ Amerikában az alkotás színvonala. De függ bőrszíntől, nemi identitástól, etnikai háttértől is, mindenkinek lehet találni a múltjában vagy a jelené­ben olyan apró hibát-bűnt-tulajdonságot, amellyel sarokba szorítható.

Hollywood illúzió, hiszen ez a lényege, a kicsi pixelek nem a valóságot mutatják be, hanem annak szórakoztató árnyképét, amely mára annyira valóságosnak tűnik, hogy már maga az álomgyár is hisz benne, s komolyan veszi saját magát.

Oprah Winfrey így valóban lehet amerikai elnökjelölt, már csak az a kérdés, hogy a Demokrata Párt hűvös fejű közgazdászai és adománygyűjtői hajlandók lennének-e elfogadni a tévés személyiséget politikusként.

Ha Hollywood politikai erőként működik, és maga alá tudja gyűrni az ízlés mellett a politikát is, akkor ez sem kizárható. Persze azért mérget nem érdemes venni rá, épp azért, mert a valóság sokszor keresztülhúzza a számításokat.

Az erkölcsterror azonban mindenképp veszélyes. A reformelit megölte a komédiát, mert minden viccet komolyan vesz, minden mosoly mögött politika húzódik, minden ruha állásfoglalás.”