Az ÁSZ és az alkotmány ellen elkövetett merénylet

„Az ÁSZ ellenőrző közjogi hatásköréből pont az következik, hogy másokra kötelező határozatokat nem hozhat, mindössze jelezheti az illetékes szervezeteknek, illetve az Országgyűlésnek, ha jogszabálysértést tapasztal. Döntései éppen azért nem vethetők jogorvoslat alá, mert kötelező határozat hiányában nincs mit sem orvosolni, sem teljesíteni.

És itt van a kutya elásva. Az ÁSZ ellenzéki pártokkal szembeni intézkedése felrúgja a hatalmi ágazatok alaptörvényben előírt szétválasztását, azért, hogy a politika, azaz az Országgyűlés, saját »szervén«, az ÁSZ-on keresztül, az igazságszolgáltatás megkerülésével, a jogorvoslás lehetőségének megtagadásával hozhasson egyedi intézkedéseket. Ez pedig maga a diktatúra, aminek megakadályozására a hatalmi ágazatok szétválasztását kitalálták.

Ha tehát az Országgyűlés a pártoknak nyújtott pénzügyi támogatás törvényellenes felhasználását szankcionálni kívánja, a feladatot nem az ÁSZ-ra, hanem kizárólag az alaptörvény 23. cikkében rögzített önálló szervezetre – köznyelven hatóságra – bízhatja. Miért is nem ezt teszi a Fidesz-kormány? Hát azért, mert a hatósági intézkedésekre az alaptörvény biztosítja a jogorvoslás lehetőségét. Mivel a szándék olyan intézkedések meghozatala, amik nem mennének át az igazságszolgáltatás szűrőjén, kell találni egy olyan szervet, ami nem esik a bíróságok hatásköre alá. Ilyen az ÁSZ, mint az Országgyűlés szerve. Nem kevesebbről mint hazánk alkotmányos berendezkedése ellen elkövetett merénylet kisérletéről van szó.

Az Országgyűlés felelőssége most óriási. Alkotmányos kötelessége határozatban utasítani szervét, az ÁSZ-t intézkedése azonnali visszavonására, az ellenzéki pártok felelőssége pedig bármiféle ÁSZ-intézkedés teljesítésének elutasítása.”