Erdély 450 éve a felekezeti béke földjévé lett.
„Tudjuk-e, és ha igen, büszkék vagyunk-e kellőképpen arra, hogy 450 évvel ezelőtt történelmet írtunk ezen a napon, 1568 vízkeresztjén? Még a Merjünk kicsik lenni! szellemiségű szocialista oktatáspolitika is kénytelen volt a kötelező iskolai tananyagban megemlíteni a tordai országgyűlésen történt nevezetes határozatot. Azt, hogy a János Zsigmond fejedelem elnökölte diéta akkor és ott mondta ki »az erdélyországbeli három nemzet« – a magyar, székely és szász – friss törvényét a négy vallás, a katolikus, az evangélikus, a református és az unitárius szabad gyakorlásának egyenjogúságáról.
Történt mindez egy olyan korban, amelyben még javában dúltak az európai vallásháborúk; Franciaországban Szent Bertalan éjjelén hugenották tízezreit mészárolták le, a Habsburg-császár pedig kijelentette, inkább váljék lakatlan sivataggá országa, de nem tűri meg a protestáns vallásúakat.
Erdély viszont a felekezeti béke földjévé lett. Így döntött. A Habsburg és a török közé ékelődött földdarabka – figyeljünk erősen! – nem engedhette meg magának, hogy belső ellentétei kiszolgáltatottá tegyék a létét fenyegető külső ellenség számára. Megszűnt az államvallás fogalma – bár a fejedelemnek megmaradt a hatalma az egyházak felett, azok között nem tehetett megkülönböztetést.”
A volt EP-képviselő szerint az elmúlt mintegy száz évben a külső erők megtalálták azokat az ágenseket, akik belül tudtak zavart kelteni vagy idegen érdekeket megjeleníteni.
Az angol beteg című film magyar főhősének valódi élete lenyűgöző, interaktív albumot ihletett: tartalmában és esztétikájában is méltó ajándék kerülhet a karácsonyfák alá.
Legismertebb labdarúgónk példája azt mutatja, hogy nem az eszközkészlet számít, hanem hogy mi jön belülről.
Sokkal fontosabb és súlyosabb problémákkal bajlódunk, mint pár éve, amikor a mozgalmatok elfoglalta az agonizáló baloldal helyét a céges érdekeltségek miatt.
Hogyan lehetséges, hogy a történelem összes kultúrája észak, dél vagy kelet felé orientálódott, és sohasem nyugat felé? Az égtájak kultúrtörténete színesebb és tanulságosabb, mint azt a GPS korában bárki gondolná – állítja Jerry Brotton, a reneszánsz professzora.
Nincs miért kárörvendeni az egyre mélyebb és szerteágazóbb német válságjelenségek kapcsán. Rajcsányi Gellért írása.
A Jelenések könyvében tűnik föl a „napba öltözött asszony” alakja. A csíksomlyói Mária-tisztelet évszázadok óta nagy népszerűségnek örvend.
Ilyés Laura Vanda : Ez a pillanat megér pár örömkönnyet!
