Három tenger felől nézve

„A Három Tenger Kezdeményezés és a visegrádi országok összefogása, úgy tűnik, erősebb képződmény lesz, s nemet mondhat az Európai Unió és a Berlin–Párizs-tengely agresszív törekvéseinek. Próbálkozunk a Kelet, a »Selyemút« felé való nyitással is. Gazdaságtörténészeket olvasva kiderül, hogy az ötvenes évek folyamán Kína legfontosabb kereskedelmi partnere a Szovjetunió és a szocialista országok voltak. A kínai munkanélküliség és a harmadik világbeli tőkeszegénység – túl az ideoló­gián – szinte vonzotta a kelet-európai beruházókat. 

Az NDK mérnökei tucatjával terveztek kínai nagyberuházásokat, és sok, ma a világ élvonalába tartozó nagyüzem alapjait ők és más kelet-európai cégek tervezői, kivitelezői rakták le. S amikor Hruscsov és Mao Ce-tung látványosan szakított egymással, a kereskedelmi kapcsolatok egy része megmaradt, nemegyszer úgy, hogy a keletnémetek a csúcstechnológiát követelő megrendeléseket a Német Szövetségi Köztársaság cégeivel kooperálva teljesítették. Úgy is mondhatjuk, rajtuk keresztül már a kulturális forradalomban ott volt szürke eminenciásként a világpiac. A kulturális forradalom indoklásában egyébként az 1956-os magyar forradalom is szerepelt, mondván, engedményeket kell tenni a tömegek messianisztikus elképzeléseinek és magasabb életszínvonal utáni vágyának.”