A történelem azonban időről időre értékválasztás elé állít minket, és van, amikor olyan helyzet áll elő, hogy ki kell állnunk értékeink mellett.
„Hogyan alakultak a két ország politikai kapcsolatai?
Magyarország külügyminisztere, Szijjártó Péter idén februárban tett hivatalos látogatást Japánban, ami a kétoldalú kapcsolatok újabb mérföldkövének tekinthető. Az alapértékekben osztozó két ország egyetértett abban, hogy a jogállamiságon alapuló nemzetközi rend fenntartása érdekében minden eddiginél szorosabban fog együttműködni. A vizit lendületet adott a gazdasági kapcsolatoknak, új beruházásokat és a magyar mangalica exportját is igyekezett ösztönözni.
Hogyan tud Japán szövetségeseivel fellépni ezeknek az értékeknek a védelmében?
Ennek nincs egyetlen szigorúan vett, kézzelfogható platformja. A történelem azonban időről időre értékválasztás elé állít minket, és van, amikor olyan helyzet áll elő, hogy ki kell állnunk értékeink mellett. Az utóbbi időben előfordultak katonai erővel történő beavatkozások, mint amilyen az ukrajnai helyzet vagy a kelet-ázsiai egyensúly megváltoztatására irányuló kísérletek, ám ezekkel szemben határozott, egyértelműen az alapértékek mentén történő fellépéssel kell válaszolnunk.
Arról a sajtó is beszámolt, hogy a magyar kormány értékválasztása nem mindig esett egybe a japán elvárásokkal. Ez pedig akkor történt így, ha Magyarország megakadályozta az Európai Unió Kínával szembeni állásfoglalásait.
Biztos vagyok abban, hogy Magyarország tisztában van ezeknek az értékeknek a fontosságával. Erről egyébként Szijjártó Péter is biztosított minket Japánban tett látogatása során. Változatlanul remélem, hogy országaink a következő években is közösen fognak cselekedni ezen a területen.”