A római kalendáriumban 354-ben találjuk először december 25-én a karácsonyt, de valószínűleg már évtizedekkel előtte ekkor ünnepelték. Interjú.
„Valóban egy pogány ünnep »megkereszteléséből« jött létre a karácsony?
A Legyőzhetetlen Nap (Sol Invictus) ünnepét nem megkeresztelték, inkább úgy mondanám, hogy a helyébe tették a keresztény ünnepet. A kereszténység sok helyen pogány templom helyébe tett keresztényt, pogány szokás helyébe keresztényt, ami szimbolikus: nem akart elvenni az emberektől semmit, hanem valami többet adni. A Napisten helyett Krisztust, a mi nappalunkat és világító napunkat ünnepeljük. Jézus születése a kezdetektől fogva tény, csak az ünneplés ideje került erre a dátumra később.
Mikor kezdték ünnepelni a keresztények Jézus születését?
Valószínűleg a kezdetektől fogva tisztában voltak vele, de aztán az arianizmus eretnekségével szemben hangsúlyozták a keresztények, hogy Jézus a kezdettől fogva istenember volt. Az ünnep pedig segített abban, hogy a mindenki által ismert hittartalomban nagyobb hangsúlyt kapjon Jézus születésének története és igazsága. A niceai zsinat 325-ben mondta ki, hogy Jézus valóságos Isten és az Atyával egylényegű. A római kalendáriumban 354-ben találjuk először december 25-én a karácsonyt, de valószínűleg már évtizedekkel előtte ekkor ünnepelték.
December 24. már a karácsonyhoz tartozik?
Nem, az még nagyon adventi nap, régebben szigorú böjt volt e napon. Karácsony böjtjének nevezték karácsony vigíliáját, az éjféli mise előtt csak növényi eledel került az asztalra (még hal sem), mákos tésztákat, babot, lencsét, aszalt szilvát, diót, almát, hagymát, mézet fogyasztottak. Erre utal a mai katolikus karácsonyi menü: hal, édesség.
Azonban a liturgikus napok a nagy ünnepen »megnőnek«, és már az előző este beálltával megkezdődnek. Így kezdjük el a sötétség beálltával ünnepelni azt az éjszakát, amelyen majd megszületik Jézus. De az első fele az éjszakának virrasztás, várakozás, és csak utána fényes-hangos ujjongás.”
A „konvergencia-programként” elhíresült dokumentum az élet minden területére kiterjedne. A Nézőpont Intézet azt is kimutatta, hány emberre lennének hatással a Tisza megszorításai.
Az utolsó napok Tokióban, búcsú a felkelőnap országától és az évadtól, a sorozattól.
Hallom az este arról hazudtál, hogy a ti programotok 140 oldalas lesz és készül.
A The Economist tudósítója előre leegyeztetett beszélgetések helyett sorra lemondott találkozókkal szembesült Budapesten.
A lapszám ezúttal is olyasfajta „ökologikus szemléletet” közvetít, amely nem modern ideológiákból táplálkozik, hanem a hagyományos tudás- és életformák elválaszthatatlan része.
Igen, ez is kötelező olvasmány, már persze ha nem vagy agyhalott tisza-szektás, és/vagy rohadék propagandista vagy „politikus” ugyanott.
Súlyos belső feszültségekről, válasz nélkül maradt jelzésekről és a közösség kihasználásáról beszélt az ATV-ben Csercsa Balázs. Szerinte egyre nagyobb szakadék tátong a Tisza Párt köré szerveződött támogató közösség és a párt valós működése között, és így nem látja biztosítottnak a valódi rendszerváltást.
A férfi szinte a semmiből sétált fel a miniszterelnök mellé.
Még Ukrajnában is elismerték a szomorú tényeket.
