„Mert ez a liberalizmus és a mögötte megjelenő egyéb ideológiák, a genderizmus, a gazdasági liberalizmus az új internacionalizmus ígérete. Adjuk oda az etnikai, a nyelvi, a lokális, a nemi identitásunkat cserébe azért, hogy a nagyvállalatok és az általuk kitartott nyugati gazdasági, politikai, kommunikációs és »művészeti« elit által uralt világban a gyermekeink és az unokáink megfeleljenek a fogyasztói ideálnak, és könnyű, sőt büszke áldozatai lehessenek a szexualitást a legbetegebb perverziókká aljasító elmebetegek vágyainak.
Ezek tipikus XX. századi ígéretek és követelések. Mindent a semmiért. A szabadságnak hívott semmiért. A liberalizmus új dimenziója az embertelenségnek, de céljában nincs semmi új. A keresztények tudnak a létezéséről két évezred óta, hiszen kísérteties pontossággal ismerhető fel benne a világban munkálkodó gonosz.
A kereszténység, Isten lététől függetlenül, univerzális etikájával azért volt képes létrehozni a szabadság és a kötelességek természetes elegyeként Isten országát, mert tisztában volt azzal, hogy a Földön nincs megváltás. Nemcsak magunkat kell megvédenünk, hanem annak a lehetőségét is, hogy az elveinket vagy a hitünket érvényesíthessük.
Az a miénk, amit meg tudunk és meg is akarunk védeni. Azonban semmink sem marad, ha hiszünk a liberálisoknak. A XXI. század csak nélkülük kezdődhet el.”