Delíriumszabadságot!

„Egy, csak egy alkoholista honpolgár akad a honban, kinek minden delíriumos éjszaka után rendelkezésére áll a nyilvánosság egésze. Igen, tudjuk, ő gazdag. Nagyon gazdag.

Igen, tudjuk, neki saját médiája is van, annak képviselőit el is szokta hordani magával különös éjszakai, hajnali portyázásaira, amikor módosult tudatállapotba kerülvén, mint vahpekuté varázsló a füsttől, megjeleníti talányos, különös üzeneteit, amelyek éppen olyan nehezen megfejthetők, mint amikor Béla bá’ dühében kaksival felírja a retyi falára mindazt, ami lelke legmélyén lakozik, s mi egylényegű az üzenet hordozóanyagával.

Szóval lehet, amikor évezredek múltán kiássák majd a föld alól ennek a mi emberünknek valamely üzenetét, mint hajdan a rosette-i követ, nem lesz szükség egy Jean-Francois Champollion-ra, elég lesz áthívni egy jövőbeli Béla bá’-t a krimóból, ő azonnal rájön majd a lajosi jelek logikájára. De bennünket a most érdekel, a jelen, mert földhözragadtak vagyunk, és nem vagyunk képesek elszakadni az adott pillanat igazságtalanságaitól. Tehát: miért csak Lajos delíriumos gondolataival van tele a honi média még Lajostól független ballibsi fele?

Választ akarunk erre. Mert ez így nem mehet tovább.”