Stresszteszt

„Az intézkedés potenciálisan ötmillió embert érint. Hogy lehet mégis, hogy mindössze félmillió ember tiltakozik? A kormány mondhatja – és mondja is –, hogy az alkalmazottak nem veszítenek a nettó fizetésükből, de ez egyáltalán nem kizárt. Sőt biztosan lesznek olyan munkaadók – azok közül, akik már a jelenlegi minimálbért is túlságosan magasnak tartják –, akik kihasználják majd az alkalmat, hogy visszavágjanak a bérkiadásokból.

Ha lesznek ilyenek, a kormány talán legértelmetlenebbnek tűnő pótcselekvése erősen visszaüthet. Ugyanakkor jó alkalom lesz arra, hogy a multik alkalmazottai is rádöbbenjenek a szakszervezetek, vagyis a kollektív érdekvédelem fontosságára. Másrészt ha végül nem is veszítenek a munkavállalók – vagy a többségük –, az elmúlt időszak kapkodásai önmagukban is megérnének egy kiadósabb utcai megmozdulást. Hisz egyáltalán nem természetes a kormány részéről olyan kalandokba bocsátkozni, amelyek egyetlen hozadéka, hogy hosszú hónapokon keresztül indokolatlan stresszben tart milliókat.

A fentiektől külön kezelendő a minimálbér emelése, bár a cégvezetők – érthető okokból – nyilván nem tudják és akarják elválasztani az adótörvény módosításától. Ennek kapcsán először is le kell szögezni, hogy az emelés indokolt, mindenekelőtt szociális szempontból. Az egész Európai Unió szintjén minden tizedik munkavállaló él a szegénységi küszöb alatt, Romániában viszont ez az arány 2016-ban megközelítette a 20 százalékot. Jóformán minden ötödik romániai munkás úgy dolgozott, hogy a mindennapi betevőt sem kereste meg. A helyzet ráadásul romlott az uniós csatlakozás óta, 1,5 százalékponttal. Az idei évre érvényes adatsorok nem elérhetők, de a minimálbér emelkedése nyomán biztosan javulást mutatnak majd. Január elsejétől további 30 százalékkal, 1900 lejre nő a bruttó minimálbér, amiből még mindig nem lehet majd megélni, mégis fontos lépés, hiszen a szegénységnek is vannak fokozatai.”