A Fidesz nem lábszagú

„A Soros-kampány miatt Őcsényben egymásnak estek az emberek, amikor kiderült, hogy néhány menekültstátusú gyerek ott nyaralna pár napig.

Azt nem tudom, hogy milyen alapon kaptak Magyarországon menekültstátust, ha Röszkéig megtett útjuk során áthaladtak más biztonságos országon. Menedékjog ugyanis az első biztonságos országban jár. Segíteni őket ott kell, ahogyan azt a Hungary Helps program is célozza.

Ennek semmi köze ahhoz, hogy Őcsényben egymásnak estek az emberek.

A fizikai erőszak nyilván nem támogatható, de azért egy falusi adok-kapok nem kivételes. Ezt felnagyítani, és azt állítani, hogy az Őcsényben történtek egyenes következményei a jelenlegi magyarországi politikai klímának, nagyon félreviszi a józan helyzetértékelést.

A Soros-ellenes kampány nélkül ez nem történt volna így.

Van az a vicc, hogy mi az a három kérdés, ami egy kocsmai verekedés előtt elhangzik: Mi van? Mi van? Mi van? Na ezt csak a habitusra mondom. Nem tudni, milyen személyes konfliktusok lehettek a háttérben, bármi lehetett. A téma persze adott volt, de egy egyedi ügyben lecsapódó általános emberi agresszió és a politika jelenlegi felfokozott hangulata között nem lehet párhuzamot vonni.

A kampány hatékony: a migráns szót ma már a legeldugottabb faluban is használják.

Ha az a kérdés, lapuljon-e egy ország vezetése a fűben, és az érzékenységre, toleranciára hivatkozva ne tegyen semmit a tömeges migráció ellen, vagy álljon a sarkára, és lépjen fel ellene hazai és nemzetközi szinten, én az utóbbira szavazok.

Brüsszelből sok jogi kritika érte emiatt Magyarországot.

Az Európai Parlament és a bizottság képviselői politikai értelemben elveszítették a kapcsolatot saját nemzetállamukkal. Hülyeségeket terjesztenek elő és szavaznak meg: felső korlát nélküli kvótarendszert, menekültügyi ügynökségek hatáskörének bővítését, eljárások további egységesítését. A genfi egyezmény teljesen kiforgatott értelmezését vallják, ami szerint a menedékjog globális szociális jog: ha egy afgánnak épp Svédország tetszik, az jár neki.”