Az év híre: a svédek Magyarország miatt féltik az Európai Unió biztonságát
Eközben Stockholmban azt sem tudják, hogyan küldjék haza az illegális migránsokat.
Nemzeti identitásunk nemcsak a saját csoporton belüli folyamatokban játszik szerepet, hanem befolyásolja a csoportközi viszonyulásokat is.
„Ebből a feltevésből kiindulva vizsgáltam meg szakdolgozati kutatásom során, hogy a szelektív emlékezésre épülő egyéni vélekedések a menekültekről, mutatnak-e összefüggést a nemzeti azonosulás változataival. Az eredmények alapján elmondható, hogy a glorifikáló személyek azáltal, hogy erősen hisznek saját csoportjuk felsőbbrendűségében,
HAJLAMOSAK A KÜLSŐ CSOPORTOT NEGATÍVABBAN MEGÍTÉLNI ÉS ELUTASÍTANI.
A szociális távolság, vagyis az intimitásnak, valamint az elfogadásnak azon foka, amit különböző csoportok tagjaival szemben tartunk fent, egyfajta mutatója az adott csoport iránti attitűdünknek (Wark és Galliher, 2007). Glorifikáló személyek annak érdekében, hogy megőrizzék és megvédjék saját csoportjuk egyediségét, valamint a belső csoport kohézióját, igyekeznek minél nagyobb fokú társadalmi távolságot fenntartani a menekültekkel szemben, ezáltal növelve a negatív attitűdöket a külső csoport irányába.
Összegezve, a nemzeti identitásunk nemcsak a saját csoporton belüli folyamatokban játszik szerepet, hanem befolyásolja a csoportközi viszonyulásokat is (Brewer, 1999). Kialakíthat egy polarizált nézetrendszert, és ez az elfogult, kritikusságot nélkülöző viszonyulás egyrészt téves ítéletekhez, valamint elutasító viselkedéshez vezethet.”