A polgárháború szélén táncol Amerika, sorsdöntő választás előtt áll az ország
Az Egyesült Államokban forrnak az indulatok, az elnökválasztás csak tovább fokozhatja az ellentéteket.
Az egyetlen járható útnak az tűnik, ha a Fidesz mandátumszámát próbáljuk csökkenteni minél több ellenzéki győzelemmel a 106 egyéni választókerületben.
„Mióta a Fidesz dominálja a magyar közéletet, az »egyetlen módszerrel« kapcsolatos várakozás valóban jellemzővé vált idehaza. Tegyük hozzá: elsősorban a baloldalon. (Ahová a kommentelők egy része minket is automatikusan besorol, csak azért, mert a Blog.hu-n jelenünk meg, pedig én a magam részéről soha nem voltam baloldali, és a politikai identitásom épp a szocialistákkal szemben formálódott a kilencvenes években.) Ennél az állandó csodavárásnál nincs élesebb kritikája a baloldali-liberális pártok tevékenységének. A baloldali szavazók ugyanis régóta nem a pártjaiktól várják a csodát, hanem egy újonnan érkező szereplőtől, legyen az személy vagy mozgalom, amely végre megtöri a Fidesz dominanciáját. Aztán rendre az a vége, hogy a Fidesz töri meg az adott személy vagy mozgalom politikai karrierjét. Máskor meg egy-egy népszavazási kezdeményezéstől remélik, hogy elintézi a Fideszt, hogy aztán végül a Fidesz intézze el a maga eszközeivel a népszavazási kezdeményezést.
Arra is tudunk példát mondani, amikor éppen a túlzott politikai elvárások tettek tönkre egy ígéretesen induló civil kezdeményezést. Ez történt a Pukli István-féle Tanítanék mozgalommal is. Akárki akármit mond, a Tanítanék alapvetően szakmai kezdeményezésként indult, amely a fékevesztett centralizáció kóros következményeire próbálta felhívni a figyelmet a közoktatás területén. A Fidesznek természetesen az volt az érdeke (ez persze csak a Fidesz hatalomfelfogását ismerve tűnik természetesnek), hogy érdemi korrekció helyett rögtön betolja a politikai térbe a tanárok mozgalmát, és arról beszéljen: ezek kormánybuktatásra készülnek. Ráadásul ezt a baloldali törzsközönség egy része hitte el elsőként, és ők is ugyanezt várták a Tanítanéktól. A jóslat pedig beteljesült: ahogy egyre inkább (párt)politikai színezete lett az ügynek, úgy szálltak ki azok a pedagógusok, akik nem ebben voltak érdekeltek, és csak azok maradtak, akik tényleg kormánybuktatást akartak. Így lett végül Pukliék fő követelése, hogy Orbán Viktor kérjen bocsánatot, amit azóta is várnak a Kossuth téri jeges szélben.
A túlzott várakozásokkal tehát érdemes csínján bánni. Mégis azt kell mondanom, hogy éppen azért indítottuk el a Viszlát, kétharmad! mozgalmat (?!), mert mi is úgy látjuk, mint a Heti Válasz: hogy az általunk javasolt taktikai szavazás az egyetlen módszer, amely veszélyt jelent a Fideszre 2018-ban. A pártok támogatottságát és az ellenzék megosztottságát figyelembe véve nehéz elképzelni, hogy ma önmagában bárki is kormányt tudna buktatni. Az egyetlen járható útnak ezért az tűnik, ha a Fidesz mandátumszámát próbáljuk csökkenteni minél több ellenzéki győzelemmel a 106 egyéni választókerületben. Ez természetesen nem valamiféle csodaszer, de egyelőre senki sem állt elő reálisabb forgatókönyvvel a Fidesz vagy akár csak a kétharmad megállítását illetően.”