Orbán Viktor béketerve a nemzetközi figyelem középpontjában
Íme a nemzetközi visszhang Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin tárgyalásáról.
Anyáink bölcs tanítása szerint: ha adnak, fogadd el, ha ütnek, szaladj el. Igaz, arról nem beszéltek jó szüleink, mitévők legyünk, ha azzal akarnak ütni, hogy adnak.
„Kleine fische, gute fische. Kétszázmillió forintnyi amerikai dollár nemzetgazdasági szinten nem nagy összeg, de ha már mindenképpen hozzánk akarják vágni, hát tegyék. Vitték el már ennek sokszorosát kamatban, profitban, licencdíjban és az ég tudja, milyen trükkök százaival; ha kicsit visszacsöpögtetnének, történjék az bármely célból és indulattal, hadd jöjjön.
Legrosszabb esetben is ennyivel javul az ország fizetési mérlege, néhány tucat ember megélhetést talál, kis informatikai cégeknek, nyomdáknak némi megrendelés adódhat, amiből azután még további belföldi kereslet is származik. Nem sok, de anyáink bölcs tanítása szerint: ha adnak, fogadd el, ha ütnek, szaladj el. Igaz, arról nem beszéltek jó szüleink, mitévők legyünk, ha azzal akarnak ütni, hogy adnak. Mint megalapozott gyanúnk szerint most hű szövetségesünk is, az amerikai kormány, amelynek »demokráciával és emberi jogokkal« foglalkozó hivatala 200 millió forintos pályázatot írt ki »a független vidéki sajtó megerősítésére« Magyarországon.
Hogy ütni akarnak, az abból is sejthető, amilyen kárörömmel egyes, a sajtószabadság tragikus hiányától fulladozó liberális orgánumok ünnepelni kezdték a tengerentúli döntést, rámutatva: az Egyesült Államok diplomáciai gyakorlatában példa nélküli, hogy egy NATO-tagállamban szövetségi forrásból a helyi kormánytól független sajtótermékeket támogassanak.”