Fel, fel, ti rabjai az internetnek!

„Miközben óriási viták zajlanak arról, hogy milyen információkat és hogyan tárolhatnak az internetes cégek rólunk, kevéssé vagyunk tudatosak azzal kapcsolatban, hogy nap mint nap információkat adunk magunkról, hogy aztán ezt hirdetésként értékesítsék. A Google, a Facebook nem szimplán a hirdetésekből él, hanem abból, hogy szinte minden cselekedetünket rögzíti, adatokat tárol el rólunk, és megfejti személyiségünket. Korábban írtunk arról a TED-előadásról, amelynek szerzője évek óta követi a techcégek adatgyűjtésének módját.

Mesélt olyan történetet is, amelyből kiderül, az adatgyűjtési algoritmusok olyan fejlettek, hogy kinyomozhatják, ha valaki mondjuk mániás depressziós, tudják azt is, milyen cselekvési minták fordulnak elő a betegség rosszabb szakaszaiban, és akár ennek alapján is képesek hirdetéseket megjeleníteni a betegségben szenvedő fogyasztóknak, amikor problémái tetőznek.

Konkrét példaként a kutató azt említette, hogy van olyan rendszer, ami képes rögzíteni, ha valaki pl. az eufórikus állapotában repülőjegyeket vesz, képes azt felismerni, mikor van ebben a szakaszban, és akkor elhalmozza repülőjegy ajánlatokkal.

Mindemellett ezek a rendszerek sokszor akkor is gyűjtenek adatokat, amikor te nem használod az adott programot. Meg is nézheted, például a Googlenél, miket. Megmutatja az összes helyet az elmúlt évből, ahol voltál, sőt néha még hangfájlokat is rögzít akkor, ha a telefonod környékén beszélgetsz. De nyilván a keresési, oldallátogatási szokásaidat is elemzi.

A Google és a Facebook is abból tartja fenn magát, hogy utána a cégek, az általad adott adatok alapján jelenítenek meg neked hirdetéseket. Ahogy a legtöbb ingyenes szájt abból él, hogy a tőled beszívott adatokból próbál minél személyre szabottan reklámokat értékesíteni

Ezek a nagy cégek sokszor nem is tudják kontrollálni, hogy az általuk gyártott algoritmusok milyen adatokat szívnak be, és azt bárki hogyan használhatja fel.”