A haza és a nemzet mint áru

„A hazaárulás egyik legnagyobb magyarországi szakértője, Bencsik András januárban már arról beszélt, hogy egy helyi népszavazás kiírását kezdeményező aláírásgyűjtési ív kitöltése is elég a bűncselekmény megvalósításához. Azóta pedig komoly kormányzati pozícióban lévő politikusok szájából is elhangzott hasonló tartalmú kijelentés. Nemrégiben Semjén Zsolt Navracsics Tibornak, a Fidesz által jelölt európai biztosnak rótta fel, hogy a nemzetéhez kellene hűségesnek lennie, nem egy nemzetközi szervezethez. Navracsics ezt hazaárulásként dekódolta, és úgy gondolta, nem fair a bírálat.

Röviden tekintsük át, hogy jogilag miért megalapozatlan az efféle vádaskodás! A magyar szabályozás az ország alkotmányos rendjét, függetlenségét, területi épségét védi. A fentiek szerint hazaárulásnak minősített cselekmények mindezeket nem veszélyeztetik. A külföldi kormánnyal vagy szervezettel való kapcsolat felvétele, illetve fenntartása azonban lehet bűncselekmény. Az összeesküvések világába vezetne, ha Semjén gondolatmenetét úgy értelmeznénk, hogy az Európai Unió Magyarországéival ellentétes érdekeket képvisel. Szögezzük le, hogy Magyarország az EU része, önként vált azzá, és nettó haszonélvezője, főleg gazdaságilag!

A gyakorlott hazaárulózókat nyilván nem érdeklik az efféle jogi megközelítések, de maguk is érzik a fogalom korlátait akkor, ha mondjuk a kategóriáikba nem férő határon túli magyarokra szeretnék kiterjeszteni. Kövér László még tavaly decemberben jelentette ki, hogy Felvidéken »egyszerű nemzetárulás történt«. Hazaárulásnak valóban nehezen lehetne minősíteni, mivel azt csak magyar állampolgár követheti el. Márpedig Szlovákiában ma a kettős állampolgárság tilalma miatt alig van magyar állampolgár. A magyar nemzetiségű szlovák állampolgárok a jogi definíciók alapján nem követhetnek el hazaárulást Magyarországgal szemben. Ezért volt szükség a jogon túli nemzetáruló kifejezés bevezetésére.”