A humán vagyon és a népességfogyás

„Az oktatáshoz való hozzáférésről is találhatunk két érdekes adatsort. Az oktatásban részt vevő felnőttek aránya 2016-ban Csehországban 8,8, Ausztriában 14,9, Dániában 27,7, Franciaországban 18,8, Magyarországon csupán 6,3 százalék. Az uniós átlag 10,8 százalék.

Azon cégek aránya, amelyek továbbképzik munkavállalóikat az infokommunikáció területén, 2016-ban az EU-ban 22, Csehországban 22, Dániában 28, Németországban 29, Ausztriában 37, Szlovákiában 27, Svédországban 25, Finnországban 34, Norvégiában 42, Magyarországon mindössze 16 százalék. Pedig a jövőre való felkészültség önbizalmat ad a munkavállalónak, illetve csökkenti azt a stresszhatást, hogy el tud-e helyezkedni, ha valami miatt elküldik a munkahelyéről.

Tudjuk: nem új problémáról van szó, a fogyás 1990-ben kezdődött, és azóta kisebb-nagyobb intenzitással folytatódik. Sok kutatás vizsgálta az okokat. Azonban indokolt lenne a felgyorsult fogyás okainak újabb, a társadalmi-munkahelyi és környezeti hatásokat is részletesen vizsgáló kutatása. Azért is, hogy az eddigi állami lépéseknél hatásosabban és eredményesebben lehessen kezelni a problémát – azaz megállítani végre a népességfogyást. Hiszen ahogy gróf Széchenyi István is figyelmeztet bennünket: »Egy nemzet ereje a kiművelt emberfők sokaságában rejlik.«”