Börtönbe kerülhet a budapesti férfi, aki lehallgatta a családját
A Btk. szerint a tiltott adatszerzés három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Örüljünk annak, hogy az 1,5 gyerek/nő termékenységi adatunkkal már magunk mögött hagytuk a világ tíz legalacsonyabb termékenységű országát.
„A tíz legalacsonyabb termékenységű ország között csak kelet-ázsiai és európai államok vannak. Az európai országok közül Románia érte el a legrosszabb helyezést 1,2 gyerek/nő értékkel. Keleti szomszédunk lélekszáma most 19,6 millió fő, az előrejelzés szerint 13 év múlva 17,4 millió, míg 33 év múlva 13,9 millió fő lesz. A drámai mértékű népességcsökkenés nemcsak az alacsony születésszámból, hanem a magas kivándorlásból is fakad.
Ausztria demográfiai helyzete egész más. Nyugati szomszédunk termékenységi arányszáma 1,5 gyerek/nő, ennek ellenére a jelenleg 8,8 millió fős népesség 2030-ra 9,4 millióra, majd 2050-re 9,8 millióra nő. A növekedés elsődleges oka a tömeges bevándorlás. Az adatokból az is kiderül, hogy ezer főre viszonyítva tíz gyerek születik, és az érték magába foglalja a bevándorló-hátterű újszülötteket is. Ha Ausztria nem állítja le azonnal a bevándorlást, akkor azzal kell szembenéznie, hogy 50-70 év múlva abszolút többségbe kerülnek a bevándorlók és azok gyermekei. Ebből a szempontból Németország helyzete még rosszabb, ugyanis az újszülöttek arányszáma éppen megegyezik a bevándorlók arányszámával. Tehát a szintén 1,5-ös termékenységi arányszámmal rendelkező Németország úgy kerüli el a népességcsökkenést, hogy közben kinyitja a kaput a tömeges bevándorlás, és azon belül az iszlamizáció előtt.
E két elrettentő példa után vizsgáljuk meg Magyarország demográfiai helyzetét. Először is örüljünk annak, hogy az 1,5 gyerek/nő termékenységi adatunkkal már magunk mögött hagytuk a világ tíz legalacsonyabb termékenységű országát. A 2013-as kiadvány alapján még ebbe a díszes társaságba tartoztunk az 1,3-as értékkel. Hazánkban a termékenységi arányszám 2008 és 2011 között csökkent, majd az 1,25-ös mélyponttól, összhangban az Orbán-kormány családbarát intézkedéseivel, folyamatosan emelkedik.
Ez egyben azt is mutatja, hogy a politika pozitív és negatív módon is képes befolyásolni a gyermekvállalási hajlandóságot. A Bokros-csomag (1995) eredményeképp például a magyar termékenységi mutató az 1,57 gyerek/nő értékről négy év alatt 1,29-re esett. A termékenységi arányszám további zuhanását végül az első Orbán-kormány családpolitikai intézkedései állították meg.”