A konfliktust a holtpontról kimozdító katonai fellépésével Oroszország megkerülhetetlenné vált a Közel-Keleten.
„De hogyan sikerült a Kremlnek a háttérbe szorítania a nála a gazdasági és a katonai erőt tekintve is jóval jelentősebb Egyesült Államokat? A volt szíriai nagykövet, Alekszandr Zotov ezt egy sporthasonlattal illusztrálta, rámutatva, hogy a szorítóban két ökölvívó között nemcsak az izmok tömege, hanem a technikai tudás is döntő. És az orosz sikerek, ahogy az amerikai kudarc is ezzel, a politikát, a diplomáciát jellemző technikai tudás meglétével, illetve hiányával magyarázhatók. Moszkva mindenekelőtt jól megérezte az Iszlám Állam kritikus megerősödésével felvillanó pillanatot, amikor a legkisebb kockázattal és a leghatékonyabban léphet föl. Putyin nem ijedt meg a légierő bevetésétől, s bátran felvállalta a várható kritikákat is. Eközben térségbeli szövetségesei, sőt ellenlábasai szemében is igazolta kiszámíthatóságát és megbízhatóságát. Mindezt felerősítette, hogy Washington a vegyi fegyver bevetésével zajlott provokáció után sem teljesítette partnerei előtt vállalt kötelezettségét. De cserben hagyta Szaúd-Arábiát és Izraelt is, amikor atomalkut kötött Iránnal. Moszkva stratégiai megközelítését erősítette az is, hogy Amerika hol a mérsékelt ellenzéket, hol a terroristákat támogatta. Emellett a Kreml kitűnt pragmatizmusával, hiszen a régió minden hatalmával, így Izraellel, Törökországgal és most Szaúd-Arábiával is kész volt tárgyalni, ha az tiszteletben tartja az orosz érdekeket.
A konfliktust a holtpontról kimozdító katonai fellépésével Oroszország megkerülhetetlenné vált a Közel-Keleten, ám ez nemcsak lehetőségek sorát nyitja meg előtte, de további felelősséget is rak a vállára. Egyre több érdeket figyelembe véve kell kialakítani valamiféle erőegyensúlyt nemcsak a régió stabilitásának fenntartása, hanem saját szerepének megtartása miatt is. S hogy ez mennyire nem egyszerű, azt mutatják a legújabb fejlemények, Trump fenyegetése az iráni atomalku felmondásával, vagy a kurd–iraki feszültség növekedése és a török katonai aktivitás megnövekedése. Az egyensúly megtartása egyszerre taktikai és stratégiai feladat, amelynek sikere fontos lépés lehet a világrend átalakulásában is. S hogy ezt a Kreml is így gondolja, azt jelzi a Valdaj-klub ma Szocsiban kezdődő éves fórumának fő témája is. A valdajosok arról beszélgetnek, születik-e a konfliktusokból új rend, bírhat-e a világban jelenleg zajló rombolás teremtő erővel?”
Az elemző szerint ugyanis „nemcsak a Fidesz-szavazóknak jó, hogy van rezsicsökkentés, hanem a Tisza-szavazók túlnyomó részének is. Persze, vannak ott is teszlások és luxusbaloldaliak, de a szavazótáboruk nagy része az a rezsicsökkentés haszonélvezője.”
Az intézkedéssel a kormány Magyarország energiafüggetlenségét védi a vajdasági merényletkísérlet után.
Szijjártó Péter hangsúlyozta, hogy „ez egy nagyon durva támadás Magyarország szuverenitásával szemben”.
Mindössze néhány órát kapott az ukrán elnök.
„Így viszonyulunk ehhez a szövetséghez” – mondta a Kreml szóvivője.
Újabb dróntámadásról számolt be a Gazprom.
A körülmények egyelőre nem teljesen tisztázottak, az ukrán hadsereg néma maradt.
„Ha nem kötnek megállapodást, felrobbantok ott mindent” – mondta az amerikai elnök.
Könnyen cserbenhagyja az emlékezete, ha izgul? Az alábbi tíz rövid locsolóverset erre találták ki.
