A MOL-torony nem illeszkedik Budapesthez

„A negyedik kérdéskör a sztárépítészet nemzetközi szerepe a világon. Komoly és megfontolt építész körökben a sztárépítész szót már régóta némi gúnnyal ejtik ki. Azt mondják, hogy vannak építészek és vannak sztárépítészek. Ez pedig azt jelenti, hogy az építészeti komolyság nem függ össze azzal, hogy valaki sztár-e vagy sem, sőt. A sztárépítész az az építész, aki végigbóklássza a világot és sok nagyvárosban otthagyja névjegyét egy-egy sajátos formavilágú, csak neki tulajdonítható épület formájában. A város pedig eldicsekedhet vele, hasonlóan egy műgyűjtőhöz, aki büszke arra, hogy fogadószobájában van egy Picasso, hogy neki bizony van egy Jan Nouvellje, egy Normann Fostere, vagy éppen egy Daniel Liebeskindje. Ott lógnak a város képzeletbeli sziluettjének falán. Sokan hiszik, hogy ettől nagyon korszerűek leszünk. Pedig az építész – sok sztárépítésszel szemben – szociálisan és környezeti szempontból érzékeny ember.

Az ötödik kérdéskör a jel, a jelhagyás kérdése. Budapesten az elmúlt 27 évben volt, illetve lett volna alkalom új építészeti minőség, ha tetszik kiemelt helyen lévő új épület megvalósítására. A kiemelt helyek többnyire a Duna partján helyezkedtek el. Épültek is jelentős számban nagy középületek: Nemzeti Színház, Művészetek Palotája, egyetemi épületek, úszóaréna, stb. Valahogy – az összes erényük mellett – nem tudtak jellé válni, pedig a világon számos épület bizonyítja, hogy a jel nem a nagysággal, különösen nem a magassággal, hanem a közösségi funkció hiteles megjelenítésével függ össze. Attól, hogy valami nagy, még nem válik jellé. Az irodaház – bármilyen nagy cégé – nem középület, az pedig, hogy a tetején közforgalmú kilátó lesz, a mai időkben, enyhén szólva kérdéses. Ezekbe az irodaházakba szigorú beléptetési rendszer van, elkerülendő minden veszélyes cselekményt.

A hatodik kérdéskör a tájba illesztés. Ezt hirdeti magáról az épület, pedig ez felel meg a legkevésbé a valóságnak. A tájba illesztés ugyanis nem azt jelenti, hogy az épület jó hátteret kap a meglévő tájtól, hanem azt jelenti, hogy a település domborzati, vízrajzi, épített környezeti, történeti karakteréhez illeszkedik. A Kopaszi-gátra tervezett toronyház nem illeszkedik sem a budai hegyek vonulatához, sem a történeti építészeti örökséghez, sem a város korábbi távlati terveihez. Sokkal inkább a Kopaszi-gát fog illeszkedni a hatalmas méretű toronyház és kapcsolódó épület léptékéhez. Ha az új toronyház megvalósul az új városi parkként működni kezdő zöldterület az iroda együttes előudvara lesz.”