„Ötszáz év: a reformációtól idáig. De hát tulajdonképpen egyidős az emberiséggel, hiszen Istenhez tartozásunk, amely Krisztusban nyert új értelmet egyszerűen újra letisztulttá vált, evangéliumi hangsúlyokat kapott, majd elindult saját útján.
De nem lehet lezárni azt az 500-at, és oda kellene még illeszteni jó néhány …-pontocskát, mert Istenbe vetett hitünk és hivatásunk igenis azt mondatja, hogy reménységgel kell lennünk a továbbiakra az idők végéig, a legnagyobb reménységig. Meg lehet fogalmazni örökséget és reménységet, életformát adó tartalmakat évfordulós alkalmak és rendezvények keretében?”