Választási atomhisztéria

„A németek egyébként már most a saját bőrükön érezhetik az ottani zöldekkel kokettáló és az atomenergiát száműző Angela Merkel kancellár elhamarkodott politikai döntésének következményeit. Jelenleg az Európai Unióban a berlini háztartások fizetik a legtöbbet, átszámolva 95 forintot egy kWh áramért, miközben egy budapesti háztartás csak 36-37 forintot fizet ugyanennyi energiáért. Ez a túltolt megújulós támogatások következménye, amelyek mértéke az idei évben elérheti a németeknél a 26,6 milliárd eurót is (8200 milliárd forintot)!

Egy másik »atomszakértő«, végzettsége szerint közgazdász, úgy gondolja, egy füst alatt népszavazást kellene tartani Paks II-ről a jövő áprilisi parlamenti választás során. Játsszunk el a gondolattal egy pillanatra: vajon miként szavaznának az emberek, ha a kérdést úgy tennék fel: szeretnének áram nélkül, sötétben fagyoskodni a paksi áram nélkül?

Ez történt volna ugyanis 2017. január elején, amikor a teljes hálózati tartalékkapacitás üzemelt, és a rendelkezése álló 30 százaléknyi importtal is csak a szerencsének volt köszönhető, hogy nem kellett fogyasztói korlátozásokat bevezetni itthon. Idén voltak olyan időszakok is, amikor az import aránya több mint 50 százalék volt. Ha nincs import és nincs Paks, akkor bizony megtapasztalhatná a magyar lakosság, hogy valójában mennyit ér Szél Bernadett miniszterelnök-jelölt és a hasonszőrűek »programja« meg az »atomszakértők« hozzáértése.”