Jézus élete után a kiválasztottak maradtak meg nekünk
Isten igéjét nemcsak a Biblia hirdeti, de minden ihletett mű, így például akár egy festmény, egy regény. Vagy éppen egy sorozat, amely Jézus élete alapján még rekordot is állított.
Lehet a furmányos irgalmatlanságot, amit műveltek, észszerűségnek meg önérdeknek mondani. Nevezzétek, ahogy akarjátok, tényleg. Csak azt az egyet tegyétek meg végre, hogy nem nevezitek kereszténynek.
„Ki cselekedett Isten szerint való módon, kérdezi Jézus a megkövült főokost. Az pedig ki nem mondaná, hogy »a szamaritánus«, inkább így felel : »az, aki irgalmas volt«.
Kedves mai törvénytudók, papok, léviták és egyéb potentátok – ha ez a történet nem tetszik, olvassátok, kérlek, a Hegyi beszédet. (A Máté evangéliuma 5. részénél kezdődik.) Világos ott is Jézus szavaiból, hogy aki csak a sajátjait szereti, az még nem csinált semmit. A Biblia Jézusra nem csupán arra hív, hogy azt szeressétek, akit könnyű.
Lehet a furmányos irgalmatlanságot, amit műveltek, észszerűségnek meg önérdeknek mondani. Nevezzétek, ahogy akarjátok, tényleg. Csak azt az egyet tegyétek meg végre, hogy nem nevezitek kereszténynek. Mert a keresztény azt jelenti, hogy krisztusi, ő pedig mindig a tőle elkülönbözőért cselekedett, nemcsak kockázatot vállalva, de az életét adva érte. Az egészséges a betegért, az ártatlan a bűnösért, az Isten az emberért.
Menj el, mondja a mester, és »te is hasonlóképp cselekedj«.
(Amúgy pedig halkan és szomorúan jegyzem meg, hogy számos keresztény menekültet toloncolunk vissza a földi pokolba. De ez egy másik történet, legközelebb elmesélem.)”