A magyar vidéket nem elég szeretni, hinni kell benne

„Melyek a legégetőbb megoldandó feladatok, nehézségek most a kistelepüléseken?

A versenyhátrány sokszor nagyon jelentős, minél messzebb lakik valaki a fővárostól, a nyugati határtól, a gazdasági központoktól és erőterektől, annál nehezebb az élete. Munkahelyek zömmel a centrumokat jelentő nagyobb városokban vannak, ezért fontos, hogy a naponta vagy ciklikusan ingázók elfogadható idő alatt és biztonságosan közlekedjenek, emellett pedig a helyi munkalehetőségek is megmaradjanak. A kisebb települések megtartóképességét erősíteni kell, a fiatalok számára is vonzóvá kell tenni. Napjainkban a közlekedési beruházások mellett a szélessávú internet elérésének kiterjesztése is prioritás, ezzel is nyitjuk a vidéken élők lehetőségeit. A közlekedési rendszerek állapota rendkívül fontos, a vasúti, gyorsforgalmi hálózatok révén a megyeszékhelyek, járásközpontok jó elérhetősége kulcskérdés. Amikor a támogatási lehetőségeket vizsgáljuk, elemezzük például azt is, hogy az állam milyen módon tudná mérsékelni a vidéken élők utazási költségeiből származó veszteséget, hogy az ne okozzon versenyhátrányt se a munkáltatónak, se a munkavállalónak. (...)

Mit tapasztal, az elmúlt hét évben hogyan fejlődtek a kistelepülések?

A jelenlegi kormányzati hozzáállás nem említhető egy lapon a korábbi kormányok felelőtlen önkormányzati politikájával. A közigazgatási reform azt a célt is szolgálta, hogy az ügyintézés szintje minél közelebb kerüljön a lakosokhoz. A járások szintjére delegálták az ügyintézés nagyobbik hányadát, ennek köszönhető, hogy a vidéken élő embereknek ma már nem egész napos program egy okmánycsere, vagy az ellátással, hatósági eljárással kapcsolatos intéznivalók. Sok feleslegesnek tartott, illetve elhagyható, sokszor bosszantó eljárás, illeték meg is szűnt. Ingyenes az első jogosítvány megszerzése, és az első nyelvvizsga is térítésmentes lesz jövőre. Ezek mind fontos gesztusok az ország és benne a vidéken élők, a fiataljaink felé is. Ne feledkezzünk el az önkormányzatokat gúzsba kötő adósságcsapdáról sem, amibe az MSZP–SZDSZ-kormányok hajtották a településeket. A mostani vezetés mentette ki a helyi közösségeket a nyomasztó és kezelhetetlenné váló tehertől. (...)

Mit tart az eddigi legnagyobb előrelépésnek?

A fiatal gazdák támogatása konkrétan és elsősorban a vidékieknek szól, a kis- és középvállalkozások megerősítése, a közfoglalkoztatási program is főleg ezeken a településeken jelent hatalmas segítséget. Az otthonteremtési támogatások is a társadalom ezen részének segítenek a legtöbbet, ahogyan a családtámogatásoknak is itt nagyobb a jelentőségük. Ha áttörést jelentő lépéseket akarunk tenni annak érdekében, hogy az európai tendenciákhoz hasonlóan a városba költözés, egyben a vidék sorvadása megálljon, célzott és komoly forrásokat kell mozgósítanunk. Az uniós pénzek ugyan segítettek abban, hogy a hiányzó közművek, az infrastruktúra kiépítettsége javuljon, de több régióban és megyében még mindig jelentős a lemaradás. Egyelőre nem tudjuk, hogy 2020 után lesz-e további hozzáférés uniós támogatásokhoz ilyen célra, ezért is fontos a magyar gazdaság megerősítése, hogy saját forrásból tudjuk a megfelelő kereteket biztosítani.”