Felborult menetrend

„Ingeborg Grässle, a hazai és a nemzetközi sajtó érdeklődésének kereszttüzében, feltépte blézerét, blúzát miután az unió költségvetési ellenőrző bizottságának vezetőjeként és a hazai, természetesen véletlensze­rűen kiválasztott beruházások ellenőrzését követően a mikrofonok és kamerák elé lépett. De nem azt mondta, hogy: ide lőjetek! Az ugyanis érdekelte volna a hazai és a nemzetközi sajtó boldogabbik végét. Mert amit mondott, az ezt a sajtót megrémisztette, elkeserítette, hadállásaiból kivetette.

Nem hangzott el ugyanis, hogy a vizsgált – természetesen csak rutinszerűen, semmi politikai felhang, kérem – beruházások, úgy mint az ötödik kerületi Város Szíve program, a Bodri Pincészet, a felcsúti kisvasút, nem feleltek meg a bizottság kényes ízlésének, se az előírásoknak. Az viszont elhangzott, hogy annál a fránya 4-es metrónál, mert azt is vizslatták brüsszeli ellenőrök, na, ott mintha lenne valami kis bibi. Persze ezt eddig is tudtuk, háromszázmilliárdról van szó, de hát ez bagatell, még akkor is, ha nagyon úgy néz ki, vissza kell fizetnünk az utolsó petákig, és akkor is, ha tudjuk, hogy az MSZP–SZDSZ korszakos pártszövetségének köszönhető mindez. Nem hangzott el, hogy nem dobog a Város Szíve program, Bodriék téglaboltozatait sem kritizálták meg, de leginkább az nem hangzott el, hogy a felcsúti kisvasút csak völgynek lefelé halad, és csak akkor, ha az utasok tolják. Sőt, nem hangzott el semmi, bár az egyik ellenőr még fel is csapott masinisztának.”