A mai kor egyelőre magán viseli azokat a vonásokat, amelyeket a rendszerváltozás felemás birtok-, gazdaságpolitikája idézett elő.
„Természetesen senki sem ért egyet azzal, hogy – példának okáért – spekulánsok a jog megkerülésével hatalmas birtokokat szerezzenek, földtulajdont halmozzanak fel. Egyértelmű az is, hogy a kilencvenes években lezajlott kárpótlási eljárás idején kialakult széttagolt birtokszerkezet nem tartható fenn a végtelenségig. Idők során a kormányok ezért megpróbálták elérni az osztatlan közös tulajdonú külterületi parcellák összevonását, de ez a folyamat még távolról sem zárult le.
A mai kor egyelőre magán viseli azokat a vonásokat, amelyeket a rendszerváltozás felemás birtok-, gazdaságpolitikája idézett elő. A negyedszázada lezajlott átalakulás egyik legnagyobb ellentmondása éppen az állampolgárok tulajdonában igazságtalanul okozott károk részleges kárpótlásának formája volt. Ennek kialakulásában pedig lényeges szerepet játszott a hajdani Alkotmánybíróság azzal, hogy az akkori köztársasági elnök javaslatára 1991 tavaszán az Országgyűlés számára meghatározta a jogalkotás főbb szempontjait.
Összességében nehéz örökség maradt az utókorra. Az Alkotmánybíróságnak remélhetően ezúttal sikerül megfelelő útmutatást adnia, s így megelőzhető lesz, hogy a régi elhibázott megoldásokból újabb és újabb sérelmek keletkezzenek.”
Nem várt fordulatot hozott a Fitch döntése: nemhogy elmaradt a leminősítés, de még javultak is a kilátások, szembemenve a pesszimista várakozásokkal. Az infláció csökkenése, a költségvetési egyensúly helyreállása és a gazdasági növekedés dinamizálódása meggyőzte a hitelminősítőt, ami a forintnak is lendületet adott.
A volt EP-képviselő szerint az elmúlt mintegy száz évben a külső erők megtalálták azokat az ágenseket, akik belül tudtak zavart kelteni vagy idegen érdekeket megjeleníteni.
...illetve jó esély mutatkozik a háború lezárására, az új gazdaságpolitika pedig komoly növekedést és béremelkedést fog hozni az előttünk álló esztendőben.
George Simion beadványában azt állította, hogy az Alkotmánybíróság (CCR) december 6-i döntése rendkívül veszélyes precedenst teremt.
Kész szerencse, hogy magyarországi választáson egyik jelölt sem részesült előnyben egy közösségi médiafelületen.
„Ha közösen döntünk, erősebbek leszünk” – jelentette ki a jobboldali politikus.
A civil szervezet úgy véli nem igaz, hogy az EU tagállami hatásköröket kíván elvonni Magyarországtól, és ezzel korlátozni kívánja a kormány mozgásterét.
Rodrigo Ballester szerint most dől el, hogy az EU olyan klub lett-e, ahol előírás a liberalizmus, és többé senki sem lehet konzervatív.
