A kárpótlási földek örökösei

„Természetesen senki sem ért egyet azzal, hogy – példának okáért – spekulánsok a jog megkerülésével hatalmas birtokokat szerezzenek, földtulajdont halmozzanak fel. Egyértelmű az is, hogy a kilencvenes években lezajlott kárpótlási eljárás idején kialakult széttagolt birtokszerkezet nem tartható fenn a végtelenségig. Idők során a kormányok ezért megpróbálták elérni az osztatlan közös tulajdonú külterületi parcellák összevonását, de ez a folyamat még távolról sem zárult le.

A mai kor egyelőre magán viseli azokat a vonásokat, amelyeket a rendszerváltozás felemás birtok-, gazdaságpolitikája idézett elő. A negyedszázada lezajlott átalakulás egyik legnagyobb ellentmondása éppen az állampolgárok tulajdonában igazságtalanul okozott károk részleges kárpótlásának formája volt. Ennek kialakulásában pedig lényeges szerepet játszott a hajdani Alkotmánybíróság azzal, hogy az akkori köztársasági elnök javaslatára 1991 tavaszán az Országgyűlés számára meghatározta a jogalkotás főbb szempontjait.

Összességében nehéz örökség maradt az utókorra. Az Alkotmánybíróságnak remélhetően ezúttal sikerül megfelelő útmutatást adnia, s így megelőzhető lesz, hogy a régi elhibázott megoldásokból újabb és újabb sérelmek keletkezzenek.”