„Mi is bedőltünk a forró ősz tematikának. Sorra írtuk a cikkeket, hogy nyilvánvalóan hazugság, hogy itt erőszakos tüntetések jönnének ősszel. Az elmúlt hetekben viszont egyre inkább látszik, miről szól a kormány forró ősz retorikája. Két dologról: 1. a saját bázisnak adott ellenségképről, amely akkor is van, ha nincs ellenség; illetve 2. az ellenzéki szavazók várakozásainak feltolásáról, majd a várakozások be nem igazolódása után a kedvük elvételéről.
A tavaszi nagy tüntetések után, amelyeket a kormány politikája indított be, akár úgy is tűnhetett, az ősz ugyanígy folytatódik. Csakhogy, ha megnézzük a 2010-es és ‘14-es választási kampányt, azt láthatjuk, hogy a Fidesz nem fel-, hanem letekerte a politikai élet hőfokát. És most is ez áll az érdekében.
Míg saját szavazói készen állnak a Fideszre szavazni, magas hőfokon égnek a folyamatos csaták közepette – amelyekből mindig lesz újabb –, addig ugyanez az ellenzék szavazóiról és szereplőiről nem mondható el. Márpedig a Fidesznek az a kényelmes, ha az ellenzéki szavazók, főként az a közel egymillió, akik még nem választottak pártot maguknak, nem aktivizálódnak. Ehhez viszont nem botrányokra, hanem alacsony hőfokú politikára van szükség.
De hogy jön akkor ehhez a forró ősz?
Úgy, hogy a forró ősz retorikája nem valaminek az előkészítése, hanem már maga a politikai cselekvés. A forró ősz folyamatos lebegtetése ugyanis nem csupán a kormánypárti szavazókra hat, hanem az ellenzékiekre. Ők is várakoznak, mikor jön már végre el az erő a kormánypárttal szemben, mikor jön már végre egy újabb olyan tüntetéssororzat, mint tavasszal – esetleg olyan témában, ami végre az ő életükre is hat.
Amikor pedig nem jön, elbizonytalanodnak, amikor a várakozásaik nem teljesülnek be, akkor felelőst keresnek, és nyilván a szemükben nem a Fidesz lesz a felelős azért, hogy nincsenek nagy ellenzéki megmozdulások, hanem maga az ellenzék. Miközben a választó nem is veszi észre, mennyire szépen besétált a kormánypárt csapdájába, amely startból nem is akar mást, mint a választókat elidegeníteni a pártoktól.”