Az ukránok kezdik elveszíteni a reményt – Magyarországot okolják érte
A harmadik világháború lenne a következménye.
Nem véletlen, hogy az unió eddig nemigen szólt semmit, noha már három és fél hét eltelt a törvény elfogadása óta.
„Nem kérdés, hogy egyrészt nagyon jól meglettünk volna mindezek nélkül. Ám másrészt eszemben sincs csitítani a magyar kormányzatot. Ezt a meccset muszáj lejátszani, akkor is, ha kétséges, hogy megnyerhető-e. A feloldás csak nemzetközi lehet, és jelen állás szerint fogalmunk sincs, hogy az Európai Uniónak – vagy bármely hozzá kapcsolható szervezetnek – mi a véleménye erről a mifelénk »nyelvtörvényként« emlegetett passzusról. Illúzióink nincsenek, komoly pozitív meglepetés lenne, ha a Nyugat egyszer csak – pláne rövid időn belül – azt mondaná, drága ukrán barátaink, azt a hetediket töröljétek azonnal, mert hát alapos és előremutató reformtervetek nélküle is kerek egész marad. Nem véletlen, hogy az unió eddig nemigen szólt semmit, noha már három és fél hét eltelt a törvény elfogadása óta. Ezzel együtt ha Magyarország beváltja fenyegetését, és tényleg blokkolni fogja Ukrajna integrációs törekvéseit, akkor az mindenképpen olyan szituáció lesz, amiről képtelenség nem tudomást venni.
Miközben tehát sem a vége, sem a valószínű kifejlete nem látszik a történetnek – suttyomban, a kertek alatt az ukránok sem visszakozhatnak, nem is igazán szeretnének –, öröm felfedezni, hogy akadnak azért józanabb hangok ott is. Ilyen a volt budapesti nagykövet Dmitro Tkacsé, aki fel merte vetni, hogy súlyos hibát követ el az ukrán politika, amikor az eszkalációra játszik, ahelyett hogy sürgősen kikérné a kijevi Alkotmánybíróság és a velencei bizottság véleményét. De Ilyen volt Petro Hojsz ungvári újságíró UNIAN-nak írott cikke is, melyben szóvá tette, hogy hazája az elmúlt huszonöt évben semmit sem tett azért, hogy a magyarok jobban tudják az államnyelvet, és megírta azt is, hogy milyen és mennyi segítséget kapnak Magyarországtól a kárpátaljaiak – nem kizárólag a magyarok –, illetve a magyarországi ukránok. Következtetése szerint több józanságra és kevesebb radikalizmusra lenne szükség minden tekintetben. Ezzel Budapestről csak egyetérteni lehet, akkor is, ha olyan kompromisszumot, amely a gonosz és faragatlan hetedik paragrafust nem eltörli, csak finomítja, nemigen bírunk egyelőre elképzelni.”