Az erősödő ellentétek és a bűnbakképzés miatt, a rohingyák csoportját már nem lehet pusztán elkerülni és tudomást sem venni róluk, a folyamat örvényszerűvé válik.
„Az összes citált genocídium előjele valamilyen társadalmi krízis, kontrollvesztés volt (például a ’30-as évek gazdasági válsága). A nehéz helyzetben a szekértáborok zárják soraikat, védik értékeiket és normáikat. A vezető követése és az egyszerű, ökölszabályok mentén kitervelt megoldások preferálása lesz a jellemző (Fritsche és munkatársai, 2008). Mint olvashattuk, Mianmarban – az amúgy is gyenge gazdasági környezetben – egy lazuló katonai diktatúra áll az ország élén. Az átmeneti időszakok sosem kímélik a társadalmat, az eleve létező vallási és csoportellentétek kiéleződtek.
Az erősödő ellentétek és a bűnbakképzés miatt, a rohingyák csoportját már nem lehet pusztán elkerülni és tudomást sem venni róluk, a folyamat örvényszerűvé válik. Jellemzően a kollektív megkülönböztetés kezdeti stádiumában a kiszemelt csoportot még fenyegetőnek és erősnek címkézik (a nácik szerint a zsidók irányították a világot, a törökök szerint az örmények az oroszokkal kollaboráltak). Később, a már felhergelt tömegek számára akkor képes a vezetés a már veszélyesként aposztrofált csoportot még alantasabbá tenni, ha egyszerűen megfosztja emberi jellegétől.
A dehumanizáció lehetővé teszi a fizikai agresszió megengedését az adott csoport ellen és növelheti az esélyét a külső vagy belső segítségnyújtás elmaradásának (Glick, 2005).
Nemcsak az elkövetés de az igazolás is lélektani alapokon nyugszik. Az elkövetők érezhetik, hogy meg kellett tenniük mindezt, hiszen »vagy ők, vagy mi«. Ismerünk eufemikus példát is: »nem tömeggyilkosság, hanem végső megoldás«. A moralitás hangján megszólaló »meg kellett tennünk«, vagy a felelősség félretolásával jövő kilégzés, a »parancsra tettük« is ismerős lehet.
A jelek baljósak tehát, a folyamat elindult, és aggodalomra ad okot, hogy vajon jut-e elég figyelem a világ eme tájékára is. Naiv feltételezés, hogy ilyen esetekben nem szólhatnak egy ország dolgába kívülről? Ha nem is népcsoportok szintjén, de Kitty Genovese esetén megtanulhattuk: a felelősség nem oszlik el.”
A volt EP-képviselő szerint az elmúlt mintegy száz évben a külső erők megtalálták azokat az ágenseket, akik belül tudtak zavart kelteni vagy idegen érdekeket megjeleníteni.
Aztán hátat fordított és elsétált.
A Fidesz mindenkit arra kér, hogy töltse ki a nemzeti konzultációt.
Nem csak jobbról kapja a kemény kritikát a TISZA Párt elnöke, a baloldal is elhatárolódik Magyartól, aki saját szimpatizánsait is megveti.
Az ünnepekre fogalmazott meg ajánlásokat a színésznő.
Élesen bírálta a német kormánykoalíciót a volt osztrák kancellár. Nem kímélte a migrációs politikájukat sem.
A parlament jóváhagyta az ügyészség kérelmét, hogy fosszák meg mentelmi jogától Herbert Kicklt.
„Magyarország abban érdekelt, hogy Ukrajna egy biztonságos és kiegyensúlyozott állam legyen” – fogalmazott az államtitkár.
