Nem látszik, melyek azok a magyar cégek, amelyek tíz-húsz év múlva átvehetnék az egyre kevesebb kétkezi munkást foglalkoztató óriások helyét.
„A nagy gyárakra vadászó országok látszólag mindent egy lapra tettek fel. A kormányok valószínűleg úgy vannak vele, hogy egy drágán odacsábított multi is jobb, mint a magas munkanélküliség. Az csak hab a tortán, hogy ezek az óriások a GDP-adatoknak is jót tesznek. Sokkal egyszerűbb egy multit behozni az országba, mint okosan elosztott támogatásokkal felfuttatni, versenyképessé tenni a kisebb hazai cégeket, vagy felépíteni egy hazai mamutvállalatot. Igaz, ezen a téren a magyar kormány legalább megpróbált tenni valamit, a növekedési hitelprogram célja ugyanis a kis és a közepes magyar cégek megerősítése volt. Csakhogy a kívánt eredménytől még mindig nagyon messze vagyunk. Már csak ezért sem szabadna az államnak támogatás formájában kifizetnie a multik helyett az újonnan teremtett állások többéves bérköltségét. Miközben a dolgozók többségét foglalkoztató kisebb cégeknek alig juttat valamit munkahelyteremtés céljára.
De mindez egyelőre csak nyafogásnak tűnhet. Semmi jele annak, hogy a gépkocsieladások visszaesnének a következő években. Az a veszély fennállhat ugyan, hogy a hazánkba települt nagy német gyártók nem jönnek ki jól az elektromos autók terjedése okozta versenyből, ezért eladásaik csökkennek. Az is lehet, hogy a robotok miatt előbb-utóbb kiürülnek a gyárcsarnokok. De ha így lesz is, addig még eltelik egy-két évtized. Addig majdcsak kitalálunk valamit. Az embereknek most kell munkát adni.
Az ipari termelés tegnap publikált adatai miatt sem fognak kétségbeesni a gazdasági döntéshozók. Beszédes, hogy az autógyártók nyári leállása miatt az ipar teljesítménye júliusban 4,2 százalékkal csökkent a júniusihoz képest. Éves szinten viszont 0,2 százalékkal nőtt. A lassulás óvatosságra intő jel, de nem tragédia. Az a tragédia, hogy nem látszik, melyek azok a magyar cégek, amelyek tíz-húsz év múlva átvehetnék az egyre kevesebb kétkezi munkást foglalkoztató óriások helyét.”
A volt EP-képviselő szerint az elmúlt mintegy száz évben a külső erők megtalálták azokat az ágenseket, akik belül tudtak zavart kelteni vagy idegen érdekeket megjeleníteni.
A GDP már nem elég a fenntarthatóság és az emberi jóllét mérésére – állítja Kőrösi Csaba, az ENSZ Közgyűlés volt elnöke. Egy új magyar mutatószám, amelyet a Makronóm Intézet is jegyez, radikálisan új perspektívát hozhat a globális gazdasági és fenntarthatósági folyamatok mérésébe, mert a társadalmi egyenlőtlenségek, a természeti erőforrások és a humán tőke helyzetét is elemzi. A módszertan már az ENSZ figyelmét is felkeltette.
Dinamizálni és növekedési pályára szeretnék állítani a nemzetgazdaságot – hangsúlyozta a nemzetgazdasági miniszter.
Ömleni fog a pénz Nyugatról és Keletről, közben pedig Magyarország gyártja a GDP-t.
„Mert a GDP ugyan fontos dolgokat mér, de azt, ami az emberi élet, a jólét és a fenntarthatóság szempontjából releváns, azt nem” – mondta.
Az elmúlt 20 évben két olyan kormány volt, amelyik alatt drámai módon romlott a magyarok vagyoni helyzete.
A decemberi országos bajnokságon újra szurkolhatunk neki.
