Szemben az iszlámmal: ez már nem a keresztény Európa

"...Egyedül a megtérés vinné Istenhez közelebb az elvadult népet..." - írja. Ez lehetetlen. Az emberek nem kényszeríthetők, de nem is beszélhetők rá egy általuk nem tapasztalható felsőbb tekintélyre. Viszont az "elvadulás" elleni domesztikálására: igen. Ugyanis az létérdeke.

Hülyeség: "Az abortusz vagy a mesterséges megtermékenyítés ügyében a magyar társadalom radikálisan szekuláris." (Szemben az iszlámmal: ez már nem a keresztény Európa). Amíg Ferenc és Veres András jajong a mesterséges megtermékenyítés ügyében, addig cinkos hallgatás és beletörődés jellemzi állásfoglalásukat az abortusz ügyében. Sajnos mindennapjaink kereszténysége furcsa egy jószág. Legnagyobb ellensége maga a katolikus egyház, a pápa celebkedése egyszerűen visszataszító. Egyik, azóta a google keresővel már nem felelhető állítása volt, hogy Jézus Krisztus személyes megváltói szerepének a felemlegetése káros lehet.... A liberális protestantizmus pedig a bundeszmutti tőrével döfi át a maradék keresztény Európa szívét. Egyedül a megtérés vinné Istenhez közelebb az elvadult népet. Emberi oldalról szinte lehetetlennek tűnik ez ember és Isten közötti viszony rendezése. Kétség kívül az iszlám sokkal inkább képes eszmevilágát megőrizni, van abban valami diszkrét báj, ha csadorba öltözött muzulmán hölgyek megkergetnek nudista nőket a folyóparti strandon.... És ez utóbbiak sivitoznak és nudizmusokat, mint európai (keresztény) kultúrát emlegetik...

A tisztábban látás érdekében ajánlanék néhány különbségtételt, és akkor a zsákutcákból ki tudnánk tolatni, és ráhajtani a harmadik útra (tertium datur est). 1. A szekularizáció nem jelentette azt, hogy Európa nem maradt kulturálisan keresztény. A híres (hírhedt) ateista és zseniális evolucionista Richard Dawkins is kulturálisan kereszténynek határozta meg magát. Az iszlámról alkotott véleménye miatt pl. egy USA-beli rádióműsorból pár hónapja kitiltották, a mandi is beszámolt róla. A kulturálisan keresztény jelenthet jelentéktelen dolgokat, pl. valaki karácsonyfát állít, sonkát főz húsvét hétfőre, de jelentheti az európai társadalom fejlődésének értelmét, egy nagyságrenddel alacsonyabb szintű egymástól való félelemre épülő társadalom-modellt, ahogy azt Bibó István megfogalmazta, és persze olyasmiket, hogy mi nem terjesztünk hitet, világnézetet erőszakkal, mert az ellentétes a szerető Isten fogalmával (Jézus szellemével), vagy magasra értékeljük az individualitást, a gyerek nem fogyó eszköz, a házastársunk, szerelmünk szabadon választ minket(!), vagy nincs kollektív bűnösség, nem gyújtjuk fel a kezünk ügyébe eső első muszlim negyedet vagy befogadó tábort egy-egy terror akció után, hanem az elkövetőket kutatjuk fel etc.. 2. Az élet tisztelete más jelent két alapvetően eltérő környezetben: És nagyon szeretném felhívni erre a különbségtételre a figyelmeteket, mert ezt megértve egy csomó üresjárati csetelés megtakarítható. Hosszú időszakokon keresztül nem volt érdemi jóléti transzfer a különböző civilizációkban, kultúrákban. Vagyis azokban a családokban/háztartásokban nevelkedett fel nagyobb eséllyel több gyerek, ahol tehetősebbek voltak, és azok voltak tehetősebbek, akik az adott kultúra logikájának jobban megfeleltek, és amennyiben ez a képességük részben örökölt adottságokon alapult, úgy a kultúra a maga képére módosította a benne élők karakterét (csak gondoljatok arra, hogy milyen egy sváb, egy tót vagy egy székely karakter, etc). A jóléti állam fénykorában ezt az összefüggést kikapcsolta (vagyis leállította kulturális szelekciót, ami a természetes szelekció folytatása emberi környezetben, a farkas-embereket leszámítva mindannyiunknak van kulturális környezete), de akkor még az előző időszakokban felhalmozott genetikai információ lendülete miatt a középszer „multiplikációja” nem jelentett azonnali és drámai kulturális bomlást. Amikor a jóléti államot a hetvenes évek végére-nyolcvanas évekre világszerte lebontásra ítélte „[az egyre kevésbé háttér]hatalom” az egyesült államoktól a szovjet blokk országaiig, a megmaradt transzfer (újraelosztás) már nem hogy a középszer szaporodását nem biztosította, de perverz logikával csak éppen arra volt elég, más megfogalmazásban pedig éppen arra volt jó, hogy az underclassnak, vagy Bogár László megfogalmazásában roncstársadalomnak nevezett, legalsó társadalmi szegmens (bővített) újratermelését biztosítsa. Egy magyar családban pl. egy max. két gyerek született (átlagosan 1,4, ha jól emlékszem), csak a nagyon magas jövedelműek engedhettek meg tradicionális(abb) családméretet (ami nem befolyásolja érdemben a katasztrofális termékenységi/halandóság viszonyokat), ellenben a szociális segélyektől függő háztartásokban a jóléti állam maradéka változatlanul magas termékenységi rátát tart fenn. Vagyis ez az alapszituáció harmadik világbeli vendégmunkások és bevándoroltatás nélkül. Orbán Viktor az nyilatkozta vagy két éve, hogy „az iszlám jobban tiszteli az életet”. Ha a fenti különbségtétel fényében megvizsgáljátok, hogy mit is jelent mindez, akkor kiderül, hogy az iszlám vagy elfogadja, hogy a források kimerülésével "hulljon a férgese", vagy a túlprodukciónak új életteret kell keresnie: az előbbi járványokat, éhínségeket, polgárháborúkat jelent, utóbbi pedig kolonializációt (ez most egybeesik a háttérhatalom törekvéseivel, utóbb pl. baloldali angol munkáspárt ülésén már zsidóztak, holokausztot tagadtak, micsoda véletlen, a Daily Mail számolt be róla éppen tegnap). 3. Az iszlám nem vallás abban az értelemben, ahogy mi gondolunk arra egy felvilágosult civilizáció gyermekeiként felnőve. Itt a mandineren valaki ezt zseniálisan összefoglalta, Isten áldja érte: A kereszténység az egy vallás, a judaizmus faji ideológia, az iszlám pedig nemzetközi ideológia. Vagyis annak a kedves fentebbi kommentelőnek van/lehet igaza, aki az iszlám és totalitarisztikus ideológiák (fasizmus, bolsevizmus, maoizmus etc) között látja az azonosságot – annak minden következményével. (Szép Napot!)

A keresztény Európa sem volt keresztény , s a szekuláris sem szekuláris : mindig volt/van/lesz hullámzás . A lényeg a "mustármag reménye / J. Ratzinger / .