A lombikvitáról

Amit írsz, az egyáltalán nem válasz a felvetésre, mert ez olyan, mintha azt mondanám: mivel augusztus végén nem áradnak a patakok, II. Lajos nem fulladhatott a Csele-patakba. Erre azt válaszolod: de hiszen meghalt. Tehát a patak áradt! Ez nem logikus válasz. Az egy dolog, hogy meghalt. A másik, hogy mitől? Mint följebb már írtam, a szövetségesek semmi gyanúsat nem észleltek a táborokban, az ipari üzemeken kívül, amit le is bombáztak. Egy csomó ráutaló jelet kellett volna észlelniük, mivel nem létezik láthatatlan energiaforrás, láthatatlan füst stb. Ezek a háborúban gyakorlott katonák és katonai vezetők nem láttak semmit, ami felkeltette volna a gyanújukat, hogy itt egy normál fogolytábornál többről van szó. "Yad Washem Intézet Izraelben név szerint is nyilvántartja" Ez sem válasz erre: "Itt egy ember kutat a családja után, és megdöbbenve szembesül vele, hogy őt 1944-ben elgázosították: https://www.youtube.com/watch?v=EddVeWgQf4o" Meg erre: "ténynek lehet elkönyvelni azt is, hogy Mécsné Magyar Fruzsina túlélte a holokausztot, mivel ezt saját kezűleg graffitizte ki Pesten: http://cink.hu/tenyleg-miert-kell-ezt-csinalni-szegeny-zsido-nenikke-1562183674 Mécsné Magyar Fruzsina (aki mellesleg Árpád-házi is, saját bevallása alapján) 1954-ben született, tehát mínusz tíz évesen egy indiai fakír ügyességével túlélte a holokausztot." Értem, amit mondasz, csak az nem válasz a kérdésre. Például abból, hogy a tízezresre ráírják, hogy azon Szent István király látható, nem következik az, hogy István valaha is viselte volna III. Béla halotti koronáját; de abból, hogy azt a koronát nem viselhette, nem következik az, hogy István király nem is létezett. Ha azt mondom, hogy ez a korona nem lehetett Istváné, nem válaszolhatsz azzal, hogy tehát szerintem István király nem is létezett. Ez nem logikus és nem értelmes válasz. Vagy ha azt mondom, hogy elképzelhetetlen, hogy Carterné álma miatt hozták vissza a koronát az amerikaiak, abból sem következik, hogy nem is hozták vissza. Ez teljesen logikátlan érvelési mód.

A poszthoz: van itt egy jó cikk, ennek ajánlásával be is fejezem az itteni szájtépésemet: http://kepmas.hu/blog/lombikvihar-gondolatok-a-mesterseges-megtermekenyites-vitarol

Elnézést kérek mindenkitől, aki megszólított, hogy nem egyesével válaszolok, de említettem már, igen rakoncátlan a gépem. Egy-egy párbeszédelést még tudok követni (bár lassan), a prompt és szimultán válaszolás nem megy. Mivel igen gondolatébresztő volt a Fruzsi_indította_tegnap_counter_beleragadt_felvetés, összefoglalom, amire én jutottam: "...követelem....akarom.....enyhébb esetben szeretném..."hangzik mindig indoknak igen tanult emberek tollából, mintha az elegendő felmentés lenne az összefüggő gondolkodás egyéb hiányosságai alól. Nézzük Murphy törvényét....ha egy problémát megold az ember, x újabb problémát egyúttal generál. Így van ez minden mesterség beavatkozásánál. Tehát ismeretlen következményei is vannak minden mesterséges beavatkozásnak, ez tény. Ami egyben ösztönző is, további megoldások kutatására, ismeretek bővítésére, tanításra, haszonszerzésre, etc. Aki tanult létére leragad saját akarhatnékja árnyékában, magára vessen. Aki akarata ellenére csöppent kísérleti nyúl szerepébe (vajon hányan, hányszor a történelem folyamán? pl. egy császáros), boldog lehet annak tudatában, hogy az emberiség, a tudomány fejlődését az ő pici sorsának alakulása is szolgálja. Nem gúny ez, hanem helyzetfelmérés, lehet ágálni, reklamálni, lázadni, szervezkedni, lehet mindent, csak éppen attól még nem változik a tudományos kutatás bevett szokásainak láncolata, s nem lesz kisebb az emberi kiszolgáltatottság. A tehetetlenség elismerése a tudomány is, hiszen a megfigyelés lenne a megismerés alapja, de egy emberélet kevés rá.... Ki hogy vergődik át ezen a felismerésen, ki hogy illeszkedik be a láncszemek közé? No, ez intelligencia kérdése csupán. Voltam kis erdélyi faluban, rendszeresen összegyűltek rászorultak egy szőlőhegyi sátorban, s mit tehettek mást? Figyelték a csóró pap bácsi lelkeket tartó prédikációját. Egyszer éppen süvöltő szél támadt, igen hideg is lett hozzá, megdermedt, és fogat vacogtatott az összegyűlt nép, s mit kiabált Csilik Atya? "Elfogadom, felajánlom! Mondjátok utánam!" Vajon ahhoz nem kell intelligencia, hogy testi nyomorúságaim, ismeretlen félelmek, jövő elől nem protestálásba és harsány csápolásba, vagy fejveszett menekülésbe fogok, hanem megpróbálom más szintre vinni ezt a földi nyomorúságom, s a lelkem próbálom fölemelni, hátha lélekkel úgymond fölülről körülnézve, nagyobb lesz erőm is, elviselni, ami van, vagy ami vár rám? Ahhoz pedig diploma, biztos egzisztencia kell, hogy leragadjunk s tapicskoljunk a sárban? S még az se zavarjon, hogy befröcskölünk mindenkit ezzel a sárral? Gárdonyi: Balzsam egy sebre "A buta véletlenség világteremtő erejét hinni nem tartom emberi értelmemhez méltónak. A mindenségben lehetetlen nem látnom az erőt, az erőben a rendet, a rendben az Elmét. Csak a célt nem látom." Ezen lehet tépelődni. Mai tudásommal azt mondom, nem nekem kell látnom a célt.....elfogadom, fölajánlom......nekem a dolgom kell csinálnom. Tartanom magam az igazságossághoz. Ha az a dolgom, hogy gyermeket neveljek, akkor azt tegyem. Ha az, hogy egyet, akkor azt, ha nem, akkor százat. De ha egy pillanatra sem vagyok képes fölemelni a saját lelkem, hogy kilássak végre a saját helyzetem érzelmi nyomorúságából, akkor alkalmas vagyok-e egyáltalán rá? Egyszerűbb valóban, elfogadnom, s felajánlanom?....lásson az Öreg Szervező hozzá. Asszem, ez elég suta lett, de nekem ennyire futja. Ezt is elfogadom, s felajánlom, s kérem ügyeink intézésére, sorsunk alakulására a Teremtő áldását.

Én azt beleírnám, hogy a lombik programhoz is kell a Teremtő segítsége, hiszen nem mindegyik beültetés sikeres.