Merkel-fordulatok

„Merkel népszerűségének nem tett jót a két évvel ezelőtti határnyitás, s politikai megfontolásból, szövetségeseinek nyomása, valamint az egyre kellemetlenebb valóság hatására időről időre kormánya bizonyos szigorításokat lebegtetett meg. Többször is fordulatot – na jó, óvatos fordulatot – kiáltott a sajtó, amikor Merkelből előjött a reálpolitikus, és a kitoloncolásokról meg hasonlókról kezdett beszélni. Odáig persze sose ment el, hogy belemenjen a bajorok által sürgetett felső határ meghúzásába, noha kellene, hogy az elemi józan ész mondassa vele: nincs olyan ország, amely korlátlan számú emberen tudna segíteni. Most azonban Merkel jól áll, egyértelműen lehagyta Schulzot, s ha nem történik valami egészen váratlan fordulat, megtarthatja a székét. 

Ennek megfelelően ráerősített kedvenc szólamára, miszerint jó döntés volt 2015 szeptemberében megnyitni a határt. Persze, legyünk igazságosak, valóban presztízskérdés lehet nem beismerni egy ekkora ordas hibát. Merkel újra megpróbálja kihasználni 2015-ös emberbaráti dicsőségét. Emlékezzünk, az azóta részben pont emiatt megbukott osztrák kancellár, Werner Faymann is felmászott mellé az Igazán Jó Emberek piedesztáljára, sőt, az azóta szintén megbukott Zoran Milanovic horvát kormányfő is erre pályázott, hiszen amikor Faymannal karöltve épp nem Magyarországba törölte bele a lábát, akkor Ferenc pápával helyezte magát egy ligába. Merkel is úgy érezte, kell egy picit rúgni a magyarokba, és ismét elmondta, humanitárius szükséghelyzetet kellett kezelnie, hiszen a magyarok megtévesztették a menekülteket.”