A tiszta logika pusztítással fenyegeti a Katolikus Egyház egész erkölcsi tanítását?

A katolikus egyház túlzott jelentőséget tulajdonít a katolikus egyházi házasságon kívüli szexuális kapcsolatoknak.

Sokat segítene a katolikus hívőknek, ha az Egyház nagyjai - akár a pápa oldalán, akár vele szemben - némileg közérthetőbben és világosabban fogalmaznának, és állandó utalások helyett nevén neveznék a gyermeket, azaz éppen azt, amiről szó van. A közérthető nyelvezet nem teszi alacsonyabb rendűvé a mondanivalót, mint ahogy a homályos és nyakatekert fogalmaz sem emeli fel a tartalmat.

A szerző az AL kapcsán erkölcsteológiai atombombát emleget "Ha igaz az, amit az AL leszögez, akkor minden vészjelzés az AL közvetlen állításairól, ami a szentségi fegyelem változásait illeti (megengedi, hogy megfelelő megkülönböztetés után házasságtörők, aktív homoszexuálisok, és hasonló helyzetben élő egyéb párok a gyónás és az Eucharisztia szentségéhez járuljanak és logikusan a keresztség, a bérmálás és a házasság szentségéhez is, annak az elhatározása nélkül, hogy változtassanak életükön és teljes szexuális önmegtartóztatásban éljenek, amit II. János Pál pápa kért a Familiaris Consortio-ban azoktól a pároktól, akik ilyen „rendezetlen helyzetekben” élnek) pusztán egy jéghegy csúcsára utal, amely egy lavina erőtlen kezdete, vagy az első pár épületre, amelyeket egy erkölcsteológiai atombomba döntött romba, amely azzal fenyeget, hogy lerombolja a Tízparancsolat és a katolikus erkölcsi tanítás teljes erkölcsi épületét."

Igen. Mi, katolikusok, már régen tudjuk, hogy Ferenc pápa rossz úton jár. Nem kell hozzá teológusnak lenni, hogy az ember belássa. Aki megértette, meg akarja érteni, hogy mit hirdetnek a katolikus tanok, az azt is meg tudja állapítani, hogy Ferenc katolikus szempontból a negatív szerepű és álláspontú pápák között van. Emberi tulajdonságaiban képmutató és álszent. A baj ott van, hogy a többi pápával ellentétben - ezek szerint- Ferenc a hitelvekbe is belepiszkált, ami ténylegesen nagy probléma.