„A Gizmodo »sokszínűségellenes levélnek« titulálja a Google mérnökének belső feljegyzését a vállalat szokszínűségi politikájáról. A Recode szerint a levél »szexista«. A legtöbb hírportál hasonló jelzőkkel illeti. A feljegyzés hirtelen ismertté vált. (Frissítés: a Google közben kirúgta a szerzőt a „nemi sztereotípiák bebetonozásáért”.) Igazából az a probléma, hogy a vezető szoftverfejlesztő elkövette a három legbotrányosabb gondolatbűnt, amit a mai amerikai társadalomban el lehet követni.
Az első az volt, hogy felvetette, hogy a meritokrácia talán egészségesebb egy vállalat számára, mint a fajon, etnikumon, nemen való rugózás. A második, hogy rámutatott, hogy a világnézeti sokszínűség is számít. A harmadik, és egyben a legsúlyosabb gondolatbűn az volt, hogy rámutatott: a nők és férfiak általánosságban véve igenis különbözőek mind fizikailag, mind pszichológiailag, és ezért aztán másban tűnnek ki.
»Átlagosan – állítja a mérnök – férfiak és nők sok mindenben különböznek biológiailag.« Ezután vakmerően azzal gyanúsítja a nőket, hogy »általánosságban nagyobb érdeklődést mutatnak az emberek, mint a dolgok iránt«, hogy »empatikusabbak« és »nyitottabbak« az »érzések és a szépség« iránt, hogy kevésbé rámenősek, mint a férfiak, és kisebb az érdeklődésük a vezető szerepek iránt. A nők, mondja az illető, »kooperatívabbak«, mint a férfiak, és jobban figyelnek a »munka és magánélet egyensúlyára«. (…)
A mérnök szerző nagyszerű munkát végzett, hogy feljegyzésében elmagyarázza, hogy miként tud nagyon különféle dolgokat behozni a vállalatba a liberálisok és a konzervatívok eltérő filozófiai alapállása. »Egyik oldal sem – írja – 100 százalékig korrekt, és mindkét nézőpont szükséges egy működő társadalomhoz, vagy ebben az esetben, egy működő vállalathoz.«
Ahogy a jobboldal tagadni képes az evolúció vagy a klímaváltozás tudományos megalapozottságát, úgy a baloldal hajlamos tagadni az IQ-ra vonatkozó és a nemi különbségek biológiájának tudományos megalapozottságát, ami »súlyos csúsztatásokhoz vezet, annak el nem ismeréséhez, amit már megvizsgáltak, és olyan mítoszok fenntartásához, mint a társadalmi konstrukció elmélete vagy a férfi-női bérkülönbségekről szóló mesék.«
Pontosan ez az, amit a Google most megerősített azzal, hogy így reagált.”