„Magyarország jelenlegi politikai helyzete miatt minden integrációs szint tekintetében a legkülső körbe való: oroszpártisága miatt az európai védelmi unióra Budapest kifejezetten veszélyt jelentene; katasztrofális szociális és életszínvonal-beli helyzete miatt (aminek konzerválása a jelenlegi magyar kormánypolitika egyik fő prioritása) egy európai szociális unióba sem férne be; míg az egyre egyértelműbben kiépülő autoriter, antidemokratikus, a másként gondolkodókat elnyomó rendszer teljességgel idegen azoktól az alapértékektől, amelyekre az európai politikai unió épülne.
Az elmúlt huszonhét év bebizonyította: csupán intézményekkel és nyugati segélyekkel nem építhető nyílt társadalom. Azt ugyanúgy akarni kell helyben, ahogy Nyugat-Európa társadalmai is saját erejükből és akaratukból mentek keresztül a hatvanas–hetvenes évek modernizációján.
Az európai integrációnak nem érdeke, hogy zárt társadalmakat fogadjon el egyenrangú partnerként. A nyitott társadalom kis számú kelet-európai híveinek pedig szintén nem érdekük, hogy nyugati pénzekkel épüljön köréjük egyre magasabb fal és egyre elviselhetetlenebb autokrácia.”