Tusványosi lecke

„A miniszterelnök idei tusványosi előadásáról sok mindent lehet mondani – én is mindjárt hozzáfűzök ezt-azt –, egyvalami azonban vitán felül áll: Orbán Viktor koherens, zárt világképet kínált a Fidesz–KDNP potenciális szavazóinak, a saját szemszögéből világosan megfogalmazva, európai összefüggésekbe is ágyazva a jövő évi parlamenti választás tétjét. Ez a megállapítás akkor is megáll, ha az elhangzottak felszínét kicsit megkapargatva mindenütt fölfeslik a propaganda valóságot borító szövete. Túlzás lenne azt mondani, hogy a magabiztosan fellépő kormányfő csupán a magyar valóság fölött lebegő látszatvilággal bódítja híveit, bár az is igaz, hogy a kellemetlen témákat ezúttal is gondosan elkerülte. Sok ponton helyes diagnózis, a jövő folyamatait előre megérző ösztön, valamint igazságok, féligazságok és füllentések egyvelege alkotják az orbáni világképet. (...)

Ezzel együtt az ellenzék jól tenné, ha a bírálatokon túl tanulna is a miniszterelnöktől. Közösségépítést, stratégiai gondolkodást. És hét év egy helyben járás után végre levonna néhány következtetést a történésekből. Saját történet, hasonlóan egységes világkép nélkül nincs esély a kormányt elutasító, jelenleg tanácstalan választói tömegek megszólítására. Lehet siránkozni, a szűkülő lehetőségekre, a végtelenített agylágyító kormánypropagandára vagy a választási rendszerre mutogatni. De az el nem végzett munka felelőssége másra át nem hárítható. Orbán Viktor a hét végén mindenkinek feladta a leckét, aki a kihívója szeretne lenni jövő tavasszal.”