Bayer Zsoltnak meg kell tisztítania beszédét és tollát

„Tapasztalja-e, hogy elfogynak a követői, társai és tanítványai, mert közszereplőként és véleményformálóként gondolataival írásban és szóban nem értékek mellett érvel, és konzervatívként őriz meg, hanem ellenségeskedést kelt és gyűlöletet szít? De erre nincs szükség, ennek nincs nyoma az evangéliumban. Ez a magatartás nem tanít és nem nevel, a más oldalakon álló, Önnel vitatkozó politikai és eszmei ellenfeleit azonban önmagával együtt karanténba zárja.

Magyarországon Önnek és más oldalakon álló társainak óriási felelőssége van abban, hogy mi, a nemzet tagjai mit gondolunk, milyen véleményt alakítunk ki, és azt milyen formában tárjuk a világ felé. A vulgáris és trágár stílus nem stílus. A tiszteletlen és gyűlölködő beszéd hazug és visszaszáll kimondójára. Ha valóban szolgálni akarja gyermekei jövőjét, akkor meg kell tisztítania beszédét és tollát. A féltés íratja ezt velem, mert hiszem, hogy mindezek ellenére nagyon sok meghatározó kérdésben egyet tudunk érteni, mert konzervatív értelmiségiként és keresztény magyarként mindig az értékek megőrzése a feladatunk. 

A magyar társadalom tagjaként azonban Önnek is törekednie kell a tiszteletből fakadó közbeszédre, amint erre a magas állami kitüntetés átvétele után ígéretet is tett. Ebben a levélben nem térek ki a Szentatya szavait és tetteit érintő kritikájának – talán csak tájékozatlanságból fakadó – tévedéseire, a bennük rejlő csúsztatásokra. Szívesen beszélgetek Önnel minderről, azonban ezt egy feltételhez kötöm. Nyilvános fórumon kérjen keresztény embertársától, Ferenc pápától bocsánatot az elhangzott sértésekért!

Bízom Önben és imádkozom Önért, remélve, hogy következő levelemet így kezdhetem: »Tisztelt Bayer Zsolt Úr!«”