„Na, ez a lényeg. Ez a liberalizmus zseniálisan megalkotott világnézeti-tematizációs hatalmi szerkezete, amely épp azáltal működik, hogy magától értetődőnek tűnik fel. Mert ugyebár, miért ne lehetne feltenni azt az ártatlan kérdést, hogy Jézus résztvenne- e Pride-on?
Holott a valódi kérdés az, hogy miért ez a kérdés, kik teszik fel ezt a kérdést, és mit akarnak ezzel a kérdéssel.
A válaszom nagyon egyszerű. Itt a még megmaradt hagyományos keresztyénség és kulturális örökség további kisajátítási kísérletéről van szó. Mert ha valami még ellenáll valamelyest ennek a liberális tematizációs hatalomnak, akkor az a hagyományos, »fundamentalista«, »ortodox« keresztyénség, valamint az azon alapuló, többnyire már öntudatát vesztett életforma és világkép. Az a baj vele, hogy túlságosan konzervatív, merev és bezárkózó, s ezt a egész változásra képtelen és rugalmatlan hagyományvilágot be kellene emelni a Pride által is képviselt világképbe. Ezért kell feltenni a kérdést, hogy Jézus részt venne-e a Pride-on. Ha igen, az jó, ha meg nem, akkor rá lehet mutatni arra, hogy lám, ez a történeti keresztyénség mennyire farizeus, részvétlen és álszent társaság, s a történelem szemétdombjára való.”