A többsebességes EU a V4 végét jelentheti?

„A fent leírtakból érezhető, az EU intézményes jövőjét valamilyen formában az eurózóna fogja meghatározni, a V4 tagok pedig jelentősen eltérő jövő elé nézhetnek jelenlegi helyzetükben. Szlovákia kész a magországokkal magasabb sebességre kapcsolni, és ebben Csehország is könnyedén követheti, ha októberben egy erős, meggyőző kormányzat kerül hatalomra. Lengyelország álláspontja is érthető a lengyel gazdaság méretéből adódóan (a teljes nominális lengyel GDP majdnem négyszerese a magyarnak). Míg a kimaradás esetleges negatív következményeit a gazdaságuk kibírná, valós lehetőségük nyílhat a többi független állam közötti vezető pozíció megszerzésére, ami hosszútávon akár kifizetődőbb is lehet, mint az eurózónához való csatlakozás.

A legnagyobb vesztes így ismét Magyarország lehet, amely egzisztenciálisan függ az EU gazdaságától, és számos területen már most lemaradt a régióban. Megannyi példa bizonyította már, hogy az Orbán rezsim a pillanatnyi politikai és személyes gazdasági érdekeit helyezi előtérbe az ország hosszútávú érdekeivel szemben. Így ebben a kérdésben is csak akkor fog a magyarok számára előnyös döntés születni, ha abból Orbánék is jelentősen profitálnak; és sajnos nem szükségeltetik túl élénk fantázia, hogy elképzeljük, egy még inkább lemaradó és elszegényedő országból is profitálhatnak jelentősen.

Amennyiben az EU szakít hagyományaival és valóban megvalósítja a beterjesztett reformjavaslatot, nem kérdés, hogy az abból kimaradó, perifériális országok további hátrányba fognak kerülni. Érthető azonban, hogy a perifériát eddig is leginkább olcsó munkaerő és hatékony felvásárló piacnak tekintő tagállamok megelégelték a szüntelenül szkeptikus és integrálódni nem akaró államokat, és egy mélyebb, tartalmasabb Unió megvalósítására törekszenek, akár a többiek mellőzésével. A V4 tagjainak közös stratégiát kell megalkotniuk, különben a reformok a belső egység megbontásával magát a V4-et tehetik okafogyottá. Magyarország számára pedig a centrumhoz való felzárkózás lehetősége, vagy a további, akár végleges lemaradás lehet a tét.”