Törvényesített erőszak

„Az újabb választások közeledtével egyre jobban látszik, hogy a miniszterelnöki széket elfoglaló vezér egyetlen célja az államhatalom által biztosított törvényesített erőszak újabb négy évre történő megszerzése és a gyakorlat megtartása. Nincs ebben semmi ördöngösség, hiszen egyedül az államhatalom törvényesíti az erőszak használatát akár a polgárok akaratával szemben is, amikor a vezér magának és híveinek csoportosítja át a mai jövedelmet (adó- és támogatáspolitika) és a vagyont (egyirányúsított pályázatok és közbeszerzés, plusz »önkéntes« részvényátruházás); illetve amikor a vezér olyan rendszert épít, amelyben a társadalom egyre kisebb csoportjainak ígér megélhetést a jövő.

Ami a törvényesített erőszak intézményének modernkori alkalmazását anakronisztikussá teszi Magyarországon, Oroszországban, Törökországban, Fehéroroszországban, Azerbajdzsánban és még a világ számos pontján, hogy a hatalom gyakorlásának nem a választók általános jólétének növelése a célja, hanem a hatalomra jutottak érdekeinek kizárólagos érvényesítése. Nem tagadom, hogy a világ legkényesebb ízléssel kialakított demokráciájában, a fékek és ellensúlyok egyesült államokbeli rendszerében is előfordul, hogy Trump elnök saját cégének ingatlanprojektjei érdekében hízeleg a Fülöp-szigetek elnökének, aki az emberi életet és méltóságot lábbal tiporja. Ezzel nemcsak hátat fordít elődje, Obama távolságtartó politikájának, de világossá teszi, hogy az államhatalom mostantól az ő személyes magántulajdona.

Alig két és fél évszázad óta ismert a modern állam, amelyben – elvileg és intézményesen – éles határ húzódik a hatalmon lévők gyarapodása (magánbirtokaikat és magánérdekeiket illetően) és a közösség általános jólétének emelésére irányuló, állami kényszerrel alátámasztott akarat érvényesülése között. A modern államokban az elsőt bűncselekménynek, a közösség érdekeivel ellentétesnek tekintik, míg a közjólét növelését a hatalmon lévőktől elvárható, kívánatos magatartásnak, elsődleges hivatásuknak vélik. Magyarország és az előbb felsorolt országok azonban abban az értelemben nem modern államok, hogy náluk nem irányadó a magánérdek és a közérdek megkülönböztetésének, illetve összekapcsolódásuknak átlátható és ellenőrzött intézményes rendszere, jóllehet az önkényuralom gyakorlói ezekben az országokban is megtartják a modern államok intézményeinek paravánját. Ez mint színpadi díszlet álcázza, amint a törvényesített erőszakot magáncéljaikra használják fel.”