A kampány nem úri sport

„Ha visszagondol például a 10 évvel ezelőtti belpolitikai helyzetre és a mostanira, akkor milyen változásokat tudna kiemelni? Milyen irányba haladt a hazai politika?

A szereplők változtak: nem csupán cserélődtek, de maguk is változtak, a tíz évvel ezelőtti világhoz képest azonban alapvetően kevés érdemi, lényegi változást látok. 2007-ben a magyar politika már azon a nyomvonalon haladt, ami a mostani helyzethez vezetett. Más lenne, ha az elemzői pályám kezdetére kérdezett volna. Amikor húsz évvel ezelőtt, 1997-ben elkezdtem hivatásszerűen foglalkozni a magyar politika megértésével, még valóban más logikák működtek. 2002-ben azonban sok minden megváltozott: a Fidesz meglepő veresége és az MSZP-SZDSZ győzelme mindkét oldalt megviselte. Utóbbiaknak lehetőségük nyílt bebizonyítani, hogy komoly gondjaik vannak, ha kormányozniuk kell, előbbiek pedig a hatalom visszaszerzése érdekében nagyon sok mindent feladtak, ami addig látszólag fontos volt nekik. Ez vezetett el 2010-hez, amikor a baloldal – szerintem megérdemelten – történelmi vereséget szenvedett, a Fidesz pedig a kétharmaddal igazolást kapott arra, hogy az a politika-felfogás, amelyet 2002 után meghonosított, hasznos számára.

Több elemzés is azt mondja, hogy soha nem látott mélységekbe süllyedt a hazai közélet színvonala. Ön hogy látja, kihathat ez akár a jövő évi választási részvételre?

Egyrészt a tapasztalat az, hogy a kiélezett, durva kampány nem csökkenti, hanem növeli a választási részvételt. Eddig 2002-ben volt a legmagasabb, amikor egy kifejezetten éles és méltányosnak nehezen nevezhető időszak előzte meg a voksolást. Ha a választók azt látják majd – szemben 2010-zel és 2014-gyel –, hogy van tétje a választásnak, akkor a negatív kampány inkább ösztönzőleg fog majd hatni az aktivitásukra. Másrészt azt is látnunk kell, hogy a pártok nem hülyék. Nagyon is tudják, hogy a választók mire vágynak, mivel mozgósíthatók. Ha azt látnák, hogy a durvaságra, a karaktergyilkosságokra nem fogékonyak a választók, nem csinálnák. Hibázni persze ebben is lehet, de szerintem tudatosan lövik be azt a szintet, ami már elég figyelemfelkeltő, de még nem elborzasztó, elriasztó. Megértem azokat, akik a színvonal miatt fanyalognak, de szerintem el kell fogadnunk, hogy a kampány nem úri sport, hanem az emberek meggyőzését szolgáló eszköz a hatalmat megtartani vagy megszerezni akaró politikusok kezében. Változtak a formái, de a logikája mindig is ugyanaz maradt.”