Sajnos ez nem történt meg, Demszky Gábort egyedül hagyták, pedig a kiégés tüneteit csak a vak nem látta rajta. Mindannyian tudjuk mi lett ennek a vége...
2. Kósa Lajos
Kósa Lajos, politikus, országgyűlési képviselő, 1998-2014 között Debrecen polgármestere. Kósa Lajos egy üdítő kivétel, a listán előtte és utána is olyan emberek szerepelnek, akiket megsavanyított, meggyötört a rájuk nehezedő nyomás. Kósa ezzel szemben a kiégésnek azon a szintjén van, amikor már semmi nem tudja felidegesíteni. Polgármesterségen túl, kormányzati pozíción innen, a felelősség nélküli könnyed létben téblábol. Talán a Loki lehetne egy kicsit jobb, de tulajdonképpen minden mindegy.
A riportokra úgy megy el, hogy halvány lila gőze nincs a témáról, látszik, hogy már a féloldalas felkészítőket sem olvassa el. Akarja ő, de egyszerűen nem tudja érdekelni a dolog. Konkrétan fizikai fájdalommal jár minden egyes előterjesztésnek minden betűje, ahogy minden perc zakóban, nyakkendőben, minden szippantás a szolgálati kocsi illatosított levegőjéből. Maximálisan nem érdekli már ez az egész és óriási pech, hogy ilyen szinten csak győzni tud a Fidesz, és neki valamilyen szinten ebben még benne kell lennie.
Egy pillanatra gondoljuk végig, hogy Magyarországon, ahol a hatalom, a pozícióhajhászás mindennél fontosabb, ez az ember önként otthagyta az egyik legnagyobb város polgármesteri székét, hogy aztán ne kopogtasson semmiért!
Ismered az érzést, amikor lefutsz egy kört és az utolsó métereken már azon gondolkodsz, hogy milyen jó lesz megállni, pihenni, erre valaki rád szól, hogy »gyerünk még egy kör!«. Pokoli.