Az RTL Klub kreatív producere vidékre költözik

„Ki a szart érdekel Schiwert-Takács László belföldi migrációja?”, teheti fel az olvasó a teljesen jogos kérdést, ám magánéletének eme nyilvánvalóan fontos részletét mindannyiunkkal megosztotta. A költözésben úgy tűnik, nagy szerepet játszott, hogy a belváros közepén, az Erzsébet-téren penetráns szar- és húgyszaggal találkozott nap mint nap.

Félreértés ne essék, teljes mértékben egyetértek Schiwert-Takács Lászlóval. (Ráadásul aki a „szarás” szót egy publikus médiafelületen bátran leírja, mindenféle mellébeszélés helyett, azzal alapból összekacsintok és szimpatizálok.) Bosszantó, felháborító, érthetetlen, hogy Budapest közepén, egy frekventált, felkapott, ráadásul modern és trendi helyen ilyesmi előfordulhat. Ő kifejezetten Tarlós István közvetlen felelősségét is szóba hozta, amivel viszont már nem értek teljesen egyet. Szerintem Orbán a felelős, miatta van mindez, sőt, tutira ő maga is többször odaszart...

Tegyük is azonban rögtön félre a viccet; a politikusoknak természetesen van felelőssége egy város kuláris viszonyaiban, de azért a legtöbb felelősség magukat a bokorba-fűbe szarókat terheli. Akik viszont jó arcú, csillogó szemű fiatalok; európai polgárok. Amit tehát nem értek Schiwert-Takács írásában, hogy miért akad ennyire ki, hiszen pusztán a Momentum szavazói vették birtokukba a teret. Persze, persze, ne legyünk igazságtalanok, a nyilvános WC helyett a gyepre pottyantók mindegyike nem lehet Momentum-szavazó, hiszen egész biztosan vannak köztük külföldiek is; az Erzsébet-tér és környéke ugyanis közkedvelt party-központ, ráadásul a bulinegyed közvetlen szomszédságában, ami mára a nemzetek igazi olvasztótégelyévé vált.

Hazai vagy külföldi, azt azért sejthetjük ezekről a nagyon európai fiatalokról, hogy bár esténként a fűbe kakkantanak, nappal azért nagyon keményen kiállnak a CEU mellett. Esetleg a kettő között még táncolnak egyet az Oktogonon…

Szóval hogy mire is akarok kilyukadni? Schiwert-Takács László most vidékre költözik, el a művelt felvilágosult, kulturált, ízig-vérig európai Budapestről. Vidékre, ami viszont már a patyomkin-szultán birodalma, a varangykirály posványa. Mucsára megy, a bugris fidesz-agymosottak közé, ahol még többsége van a váli-völgyi taschenhitlernek, ahol nem hogy a Quimby-ről és a genderszakról nem hallottak még, de semmi önálló, progresszív gondolkodásra nem képesek, és még a bokorba sem hugyoznak, mint a Bródy János-féle európaiak. (A szarásról már nem is beszélve.)

Schiwert-Takács Lászlónak boldog, szarszagtól mentes vidéki életet kívánok, azt pedig őszintén remélem, hogy a főváros illetékesei és az Erzsébet-téren működő szórakozó- és vendéglátóhelyek üzemeltetői közösen képesek megbirkózni a problémával, és a kis- és nagy dolgaikat a természet lágy ölén végző nagyon laza, nagyon szabadelvű, a nyílt társadalom eszméjét minden helyzetben magukénak valló fiatalokat sikerül rászoktatni a nyilvános vécékre.