A baloldali sajtó ismét kiforgatta Orbán Viktor szavait
A HVG, a Telex és a 444.hu is „lehagyta” a miniszterelnök gondolatmenetének a végét.
Az, ami Orbán Viktor ellen folyik, túltesz Haynau vésztörvényszékének könyörtelen magyarellenességén, Tisza merénylőjének féktelen fanatizmusán, Rákosi és Kádár vérbíróinak olthatatlan bosszúszomján.
„A miniszterelnökség intézményének százhetven éves magyarországi fennállása óta hét magyar miniszterelnök halt meg erőszakos halállal, ami alighanem egyedülálló az egész világon. A tisztség első viselőjét, gróf Batthyány Lajost 1849. október 6-án Pesten Haynau vésztörvényszéke lövette agyon, Tisza Istvánt 1918. október 31-én egy önbíráskodó anarchista gyilkolta meg, a halálában megigazult Nagy Imrét pedig 1958. június 16-án a saját elvtársai küldték bitófára. Ők kétségkívül a nemzet mártírjai. Bárdossy Lászlót, Imrédy Bélát, Sztójay Dömét és Szálasi Ferencet a népbíróság 1946-ban háborús bűnökért ítélte halálra. Közülük egyértelműen csak Szálasi számított háborús bűnösnek, amit az ítélet azzal próbált érzékeltetni, hogy őt akasztással, míg a másik hármat golyó általi halállal büntették. Ráadásul Bárdossy kivégzését maga Rákosi Mátyás szorgalmazta, így az ügyet ma már több történész is az első kommunista kirakatpernek tekinti.
Anarchisták, mai nevükön terroristák ugyan ma is vannak és vígan garázdálkodnak szanaszét a világban – kivéve erre mifelénk –, sőt néha még politikusokra is lecsapnak, kötél vagy golyó viszont már rég nem fenyegeti a leköszönt vagy éppen aktív magyar miniszterelnököket. Helyette mostanában a verbális mártíromság korát éljük. Például az, ami – az immár megszakítás nélkül nyolcadik, összesen pedig tizenkettedik éve hivatalban lévő – Orbán Viktor ellen folyik, túltesz Haynau vésztörvényszékének könyörtelen magyarellenességén, Tisza merénylőjének féktelen fanatizmusán, Rákosi és Kádár vérbíróinak olthatatlan bosszúszomján.”