Andorrában eldőlt: az ellenzék nyeri jövőre a választást

„Muszáj megjegyeznem: a vége felé már azért drukkoltam a tévé előtt, hogy maradjon az a 0-1. Ha bement volna valamely kósza próbálkozásunk véletlenül, azzal csak elvettük volna a történelmi boldogságot az andorraiaktól, mi meg úgysem örültünk volna az iksznek. Hajszálra ugyanolyan rettentő dráma lett volna nekünk az is.

Másfelől a pénteki nap folyamán kisebb polémiába bonyolódott két politikai elemző. Egyikük, Tóth Csaba arról posztolt a közösségi médiában – Cas Mudde volt CEU-s tanár előadása alapján –, hogy koránt sincs lefutva minden, elvileg akár az ellenzék is nyerhet 2018 tavaszán. Erre a másikuk, Török Gábor – aki nem mellesleg remek interjút adott a Magyar Nemzetnek nemrégiben, és dettó nem mellesleg hatalmas futballszurkoló – a következő kommentet eresztette meg: »Elvileg Andorra is nyerhet ma este.« (...)

Utólag, az eredmény ismeretében mindazonáltal egyáltalán nem ciki – noha egyesek azt a következtetést vonták le a sztoriból, mintha Török valami elkapatott orbánista lenne; nem az –, hanem mégiscsak zseniális a poén. Hiszen pont benne van a lényeg, teljes terjedelmében. Mindegy, hogy valaki mekkora a másikhoz képest. Mindegy, hogy mennyire uralja a teret. Mindegy, hogy szinte mindig nála a labda. Amikor végül eldőlnek a dolgok, akkor bármi megtörténhet. Ismétlem: bármi.”