Inkább elmondom az igazságot

„3. A Szélesi Sándorral (és azóta sok más szerzővel) együtt megalkotott Mysterious Universe sorozatban tavaly jelent meg a Hosszú út a trónig, bébi című regényed, amellyel több mint egy évtizednyi kihagyás után visszatértél a sci-fihez. Mi vonzott vissza? Jött egy új ötlet, mint egy szikra, vagy egy régóta asztalfiókban porosodó ötletet vettél elő?

Erre a kérdésre is hosszan válaszolhatnék, elmondhatnám, hogy a Mysterious Universe – ami lassan húsz éve fut, tehát nem semmi a magyar scifiben – így meg úgy, meg hogy mennyire hiányzott az alkotás, amiről Milan Kundera regénye óta tudjuk, hogy gyönyörűség, blablabla, de inkább elmondom az igazságot. Tom Stoppard drámaírót és forgatókönyvírót egyszer megkérdezték, hogy »mester mondja már el miről szól az új darab, amin éppen dolgozik«. A Szerelmes Shakespeare írója pedig a következő választ adta: It’s about to make me a great deal of money, ami nagyjából azt jelenti, a darab arról szól, hogy sok pénz keressek vele. A Tuan nyilván kidolgozott egy olyan konstrukciót, amit hülye lettem volna nem elfogadni, ezért tért vissza Brett Shaw tizenhárom év szünet után. Egyébként maga a sztori tizenöt éve létezett és több címen futott. Eredetileg a Katedrális folytatása lette volna, sokak szerint így is az, legfeljebb alternatívnak tekinthető.

4. A Hosszú út a trónig, bébiben Shaw-történeteidet összekapcsoltad a Katedrális köré fonódó regényekkel. Sokan szánták már magukat hasonló lépésre, mint például Isaac Asimov, aki saját robot-történeteit gyúrta egybe az Alapítvány világával. És manapság bármerre nézünk a moziban, mindenhol összekapcsolt filmes univerzumokat látunk. De hazánkban a Mysterious Universe egy egyedi gyöngyszem. Szerinted mi a legjobb az ilyen összetett, sok történeten átívelő fantáziavilágokban?

Amikor elkezdtük Sanyival a Mysterious Universe-t, éppen abban éreztük a kiugró lehetőséget, hogy olyan világot kreáltunk, ami nem csupán az emberiség történetét helyezi új megvilágításba, hanem lehetőséget biztosít a különféle zsánerek beemelésére. Hogy értsük: az eredeti Katedrális a pornográfia határát súroló alkotás, a Shaw-sorozat klasszikus space opera, a hőst bármikor lecserélhetjük Flash Gordonra, mindemellett igen nehezem nevezném ponyvának a Szélesi Sötétség előttjét, aminél nyomasztóbb pszicho- és társadalmi drámát kevesen írtak a magyar scifiben. Szerintem az izgalmas történetek, a szerethető karakterek mellett, ez a sokszínűség adja a világ vonzerejét az olvasók számára. És meg egyszer mondom, jövőre lesz, hogy nem hivatalosan 20 éve kint van a piacon, a logó először 2000-ben került fel a kötetekre, az ezredforduló éve számít hivatalos indulásnak. Majd 2020-ban is iszunk! A magyar SF és F író különben is minden alkalmat megragad az ivásra! Az egész díszes társaságot ezért nevezem M.A.F.F.I.A.-nak, ami a Magyar Alkoholista Fiction- és Fantasy-Írók Alkotóközösségének rövidítése.”