Pressman már az amerikaiaknak is irtó ciki volt: a lehetséges utódja mindent helyreállítana
„Az amerikai nép nevében bocsánatot kérek ezért a viselkedésért” – mondta Bryan E. Leib.
Van egyfajta ideológiahiány, amelyet be tud tölteni a család. Ráadásul ez a téma teljesen pártsemleges, senki nem meri kritizálni. Interjú.
„Sokan kifejezetten családellenesnek látták az előző rendszert.
A Rákosi-rendszerben ez valóban így volt, akkor ugyanis létezett az az üzenet, hogy a családnál fontosabb a közélet. Erre utal A tanú című filmben az is, amikor azt mondja Virág elvtárs, hogy hagyjuk a szexualitást a hanyatló Nyugat ópiumának. Fontosabb volt tehát a szocializmus, mint a család, de a Kádár-kor üzenete már ez volt: nem várjuk el, hogy lelkesedjetek, inkább húzódjatok vissza családotokba, a magánéleteteket békén hagyjuk. A lényeg, hogy ne politizáljatok.
Ön szerint most is lehet ilyen üzenete a kormánynak?
A magyar társadalomban ma is nagyon erősen él ez az átszínezett Kádár-kori idill, ráadásul mindkét politikai oldalon. Ironikus módon egyik oldal sem a Kádár-korhoz, hanem a »régi világhoz« köti ezt az idillt. Van egyfajta ideológiahiány, amelyet be tud tölteni a család. Ráadásul ez a téma teljesen pártsemleges, senki nem meri kritizálni. Kevés dolog maradt, amiben egyet lehet érteni, ez egy szent dolog, amit ki lehet használni. Nem tisztán jobboldali vagy baloldali, legfeljebb azt lehet mondani, hogy a másik oldal rossz családpolitikai lépéseket tesz. Ha nincs háború, nehéz átélni az országgal és a hazával való azonosulást, a család viszont erre alkalmas, mert az emberek túlnyomó többségének van ezzel kapcsolatos élménye.
Németh Szilárd, Fidesz alelnöke szerint a világ azé, aki teleszüli. A kormányzati propagandát tekintve emögött az a feltételezés állhat, hogy a túlnépesedett világrészekről a kevésbé népes helyekre mennek az emberek, és ott átveszik a hatalmat. Ön szerint indokolt lehet a politikus érvelése?
Eszmetörténetileg izgalmas fordulatnak lehetünk szemtanúi. A Horthy-korszak kormányzati propagandájában ugyanis még azt fejtegették, hogy bár a csehek, szlovákok románok és délszlávok együttesen háromszor annyian vannak, mint a magyarok, de mi kultúrfölényben vagyunk. Persze a Horthy-korszakban – legalábbis annak jobb időszakában – egy Klebelsberg Kuno fémjelezte a színvonalat, manapság pedig az ön által idézett politikus.”
(Magyar Nemzet nyomtatott kiadás, 2017. június 12.)