Van egyfajta ideológiahiány, amelyet be tud tölteni a család. Ráadásul ez a téma teljesen pártsemleges, senki nem meri kritizálni. Interjú.
„Sokan kifejezetten családellenesnek látták az előző rendszert.
A Rákosi-rendszerben ez valóban így volt, akkor ugyanis létezett az az üzenet, hogy a családnál fontosabb a közélet. Erre utal A tanú című filmben az is, amikor azt mondja Virág elvtárs, hogy hagyjuk a szexualitást a hanyatló Nyugat ópiumának. Fontosabb volt tehát a szocializmus, mint a család, de a Kádár-kor üzenete már ez volt: nem várjuk el, hogy lelkesedjetek, inkább húzódjatok vissza családotokba, a magánéleteteket békén hagyjuk. A lényeg, hogy ne politizáljatok.
Ön szerint most is lehet ilyen üzenete a kormánynak?
A magyar társadalomban ma is nagyon erősen él ez az átszínezett Kádár-kori idill, ráadásul mindkét politikai oldalon. Ironikus módon egyik oldal sem a Kádár-korhoz, hanem a »régi világhoz« köti ezt az idillt. Van egyfajta ideológiahiány, amelyet be tud tölteni a család. Ráadásul ez a téma teljesen pártsemleges, senki nem meri kritizálni. Kevés dolog maradt, amiben egyet lehet érteni, ez egy szent dolog, amit ki lehet használni. Nem tisztán jobboldali vagy baloldali, legfeljebb azt lehet mondani, hogy a másik oldal rossz családpolitikai lépéseket tesz. Ha nincs háború, nehéz átélni az országgal és a hazával való azonosulást, a család viszont erre alkalmas, mert az emberek túlnyomó többségének van ezzel kapcsolatos élménye.
Németh Szilárd, Fidesz alelnöke szerint a világ azé, aki teleszüli. A kormányzati propagandát tekintve emögött az a feltételezés állhat, hogy a túlnépesedett világrészekről a kevésbé népes helyekre mennek az emberek, és ott átveszik a hatalmat. Ön szerint indokolt lehet a politikus érvelése?
Eszmetörténetileg izgalmas fordulatnak lehetünk szemtanúi. A Horthy-korszak kormányzati propagandájában ugyanis még azt fejtegették, hogy bár a csehek, szlovákok románok és délszlávok együttesen háromszor annyian vannak, mint a magyarok, de mi kultúrfölényben vagyunk. Persze a Horthy-korszakban – legalábbis annak jobb időszakában – egy Klebelsberg Kuno fémjelezte a színvonalat, manapság pedig az ön által idézett politikus.”
(Magyar Nemzet nyomtatott kiadás, 2017. június 12.)
Számára nem volt megbocsátás, ellentétben másokkal, így például Szabó István rendezővel, aki hosszú időn keresztül gyártotta a terhelő tartalmú jelentéseket. Balogh Gábor írása.
A zenész őszintén értékelte a kormányfő törekvését a békére, miközben az EU-t komoly kritikával illette.
Izgalmas időszakot értékelt a miniszterelnök, aki kijelentette: Brüsszel elszakadt attól a valóságtól, amelyben élünk!
Olekszandr Szirszkij tábornok egy interjúban számolt be az ukrán haderő döntésének hátteréről.
Magyar Péter küldetése ugyanaz, mint az előző, bukott jelölteké volt: brüsszelizálni Magyarországot – mondja Orbán Viktor. A miniszterelnököt a kegyelmi ügy okozta belpolitikai változásokról, Trump győzelméről, Szájer Józsefről és a 2025-ös gazdasági kilátásokról kérdeztük év végi interjúnkban.
Mindjárt itt a karácsony, és ez a legnagyobb vágyam: legyen békesség, jó lenne az egész világban, de legalább itt, Magyarországon; olyan szép ország a miénk, és olyan sok benne a tehetség, erre kellene inkább koncentrálni a sok energiapazarló küzdelem helyett – mondja az idén kilencvenéves Bodrogi Gyula. Ünnepi beszélgetés a bokszmeccsekről, a siker kiszámíthatatlanságáról és az örökre velünk maradó csodákról.
Jessica Rosencrantz-ot csak Ukrajna érdekli.
Bryan E. Leib szerint ostobaság az, amit az amerikai nagykövet művel.
