A centrum és a periféria

2017. május 05. 17:28

Marine Le Pen győzelme esetén Németország arra törekedne, hogy életben tartsa az euró-zónát, szövetségesek gyűrűjével kerítse be Franciaországot.

2017. május 05. 17:28
Molnár Gusztáv
Geonapló

„Az Economist németországi blogjának (Kaffeeklatsch) szerzője már a francia elnökválasztás első fordulójának napján megírta, hogy annak végeredménye inkább fogja érinteni Németország Európában elfoglalt helyét, mint a németországi választások, amelyeken az emberek 80 százaléka Emmanuel Macronhoz hasonló jelöltekre fog szavazni.

Természetesen Marine le Pen volna a rémálom szcenárió. Ebben a helyzetben Németország arra törekedne, hogy életben tartsa az euró-zónát, szövetségesek gyűrűjével kerítse be Franciaországot (itt a szerző, Thorsten Bennerre, a berlini Global Public Policy Institute munkatársára hivatkozva, a Benelux- és a skandináv országokat, valamint Olaszországot és Spanyolországot említi), és támogassa a Le Pen-ellenes többséget a francia törvényhozásban).

A Németország szempontjából legelőnyösebb jelölt termszetesen Emmanuel Macron volna, akinek a nézeteit az Economist bloggere főként a márciusi berlini fellépése (   ) alapján ismerteti. Ő úgy látja, hogy nem csak az SPD, hanem a CDU vezetőinek a többsége is örömmel fogadná a győzelmét. Bár – mint írja – a Macron által körvonalazott új francia-német alku a német vezetők egy részét, akik nem szeretnének a dolgok jelenlegi állásán változtatni, zavarja, az Economist szerint az „nem teljesen valószerűtlen. A befektetésekre, a határok kérdésére és a védelmi problémákra koncentrálva, egyensúlyba hoz olyan dolgokat, amelyekre Franciaországnak van szüksége, olyanokkal, amelyek Németország számára fontosak. Berlinben mindenestre, különösen a külügyminisztériumban, vannak támogatói.”

A blog befejező mondata igencsak fején találja a szöget: »Németország egy komoly nehézséggel szembesül, ha Macron győz és meglesz a parlamenti többsége: milyen messzire menjen el egy ilyen új alku keretében? Berlin örömmel venné, ha ez lenne a legfőbb gondja.«

Mivel Franciaországban kezd komolyabbá válni a választási kampány (már abban az értelemben, hogy a május 7-i második forduló nem tekinthető egyértelműen lefutottnak, vagyis nem zárható ki, hogy végül is Marine Le Pen fog nyerni), érdemes elgondolkodni azon, hogy Németország egy ilyen – az EU-t és az euró-zónát alapjaiban megrengető helyzetben – tényleg milyen szövetségesekre is számíthat. Ugyanakkor – ha jól meggondoljuk – szövetségesekre akkor is szüksége lesz Németországnak, ha Macronnal együtt belevág az EU és az euró-zóna strukturális átrendezésébe.”

az eredeti, teljes írást itt olvashatja el Navigálás

Összesen 44 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Berecskereki
2017. május 06. 10:56
Molnár Gusztáv egy új blogbejegyzéssel válaszolt a felvetéseinkre. (Én így gondolom.) Nem tudom a Mandiner szemlézni fogja - én javasoltam - így akit érdekel a következő linken elolvashatja. https://geonaplo.wordpress.com/
Molnár Gusztáv
2017. május 06. 10:53
Válaszom Berecskerekinek (és persze mindenki másnak is) itt: https://geonaplo.wordpress.com/2017/05/06/akkor-beszeljunk-nyiltan/
tevevanegypupu
2017. május 05. 21:23
Ugyan Franciaországnak jobb lenne ha Le Pen győzne, de Le Pennek nem kívánom..nem engednék kormányozni és talán még úgy is járna mint Haider..homoszexuális bárban inná hullarészegre magát és kétszáz kilométeres sebességgel nekimenne a falnak..ugye.
nick89
2017. május 05. 20:26
Kövesi Laura, román Korrupcióellenes Ügyészség vezetője Magyarországon vett részt egy konferencián. Részlet a tudósításból: (K. L. beszámolója a szöveg közepén) ....Arról beszélt, hogy a NER alaptétele szerint el kell venni mindent a „rosszaktól” a tehetetlen, alkalmatlan, velejéig romlott és korrupt baloldali elittől és a külföldiektől és a multiktól, akik bennünket kizsákmányolnak, és adjuk oda a jóknak, az állam teremtsen magyar középosztályt, mert a piac nem tudott teremteni. Mindenki, aki a rendszeren belül van, ezt igazságosnak érzi, és mindenki, aki kívül van, az rettenetes korrupciónak. A Fidesz nyíltan kimondja, hogy ő meg akarja haladni azt az európai rendszert, amitől a fentiek miatt nagyon messze is áll. Közben Tölgyessy arról is beszélt a nyugatos minták átvétele Magyarországon valóban kudarc volt, mert nem hoztak felzárkózást. Szerinte a rendszerváltás környékén tényleg Orbán Viktor akarta leginkább elhagyni a kádári mutyik világát, de ez egyszerűen nem sikerült az országnak. Míg Spanyolország például 1950 és 1976 között 398 százalékkal növelte a gazdaságát, addig nekünk ez a rendszerváltás óta eltelt 26 évben csak 38 százalékot sikerült javítani. A térségben ugyan voltak jobb eredmények, például Észtországban vagy Szlovákiában, de összességében az egész térségben sikertelen volt a rendszerváltó kísérlet, nem tudtunk felzárkózni a Nyugathoz. Szerinte ebből a kudarcból táplálkozik az elfordulás a Nyugattól és a piactól, ami csak nyomorúságot hoz, és ez magyarázza a Fidesz jelenlegi politikáját is. Ezek ellenére Tölgyessy azt mondta, hogy csak akkor lehet kiút a mostani zsákutcából, ha visszatérünk egy olyan modellhez, amiben a piac és a bürokrácia is intakt, tehát azt nem próbálják kívülről befolyásolni. Az elemző ebből bontotta ki a korrupciós berendezkedés igazi tragédiáját is. A legnagyobb kárt szerinte nem a közvetlenül ellopott pénz okozza, hanem hogy arra rendezkedett be az egész gazdaság és társadalom, hogy sikert csak „okosban” lehet elérni. Azért jóval alacsonyabb a gazdasági növekedés, mint lehetne, mert senki sem próbál a valódi piacon is sikeres megoldásokkal előállni, az előrejutás kulcsának nem ezt látják. hanem az ügyeskedést. A másik két sztárvendég értelemszerűen jóval kevesebbet beszélt Magyarországról. Laura Codruța Kövesi a román korrupcióellenes ügyészség, a DNA vezetője. Elképesztő statisztikákat mutatott a munkájukról, például hogy munkájuk nyomán csak 2016-ban 3 minisztert, 6 szenátort, 47 polgármestert, 16 helyi képviselőt, 21 vállalati igazgatót, és 426 egyéb döntéshozót és magasrangú közhivatalnokot helyeztek vád alá. Különös volt egy olyan ügyészt hallgatni, aki sikerrel vitte bíróság elé hazája befolyásos politikusait. A DNA helyzete bizonyos szempontból fordítottja annak, ami itthon történik. Ők „kis halakkal”, négy év börtönnél enyhébb büntetéssel fenyegetett esetekkel nem is foglalkozhatnak, míg itthon a hatóságok azt tartják a korrupcióellenes közdelem csúcsának, hogy lecsapnak a csúszópénzért soron kívül ügyet intéző földhivatali alkalmazottakra. Giovanni Kessler, az OLAF, az EU csalás elleni hivatalának vezetője többek között arról beszélt, hogy milyen jó lenne létrehozni egy európai ügyészséget, így könnyebben lehetne bíróság elé állítani azokat, akik visszaélnek az uniós pénzekkel. Az OLAF maga csak feltárja az ügyeket, aztán a vizsgálatok eredményeit átadja az érintett ország ügyészségének. Ebből például Magyarország esetében olyan helyzetek lesznek, amikor a kormány politikai alapon válogat az OLAF jelentései között......
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!