Ifj. Lomnici nagy titkot árult el: ezért támogatja Orbán Viktort
„Mélyen hiszek abban a csapatban, abban a szűk csapatban, aki körülveszi a miniszterelnököt.”
Többen vannak, akik hosszú távú elmenetelben gondolkodnak, mint, akik hamar visszajönnének.
„A magasan kvalifikált vagy közepesen képzett magyar munkaerő kivándorlásával kapcsolatban az szokott elhangzani, hogy nem baj, menjenek csak el, majd visszajönnek. De ismerjük-e elképzeléseiket ahhoz, hogy visszajövetelükre számíthassunk? Egy friss KSH-fölmérésből, amely az elvándorlási szándékokat vizsgálja, kiderül, hogy a rövid és a hosszú távon külföldön dolgozni akaró magyarok aránya nagyjából megegyezik. Sőt, kicsivel többen vannak, akik hosszú távú elmenetelben gondolkodnak! És ez elég lehangoló. (A célországok népszerűségi sorrendben Ausztria, Németország és Nagy-Britannia.) Az is elképesztő adat, hogy a külföldön munkát vállaló magyar nők több gyereket szülnek, mint ahány az itthon maradt családokban világra jön. Abban az évben, amikor Angliában vagy Walesben dolgozó magyarországi anyáktól 1225 gyerek jött világra, a termékenységi arányszám ott tehát 1,63-ot ért el, idehaza ez a szám csak 1,24 volt. S míg a kétezres évek elején jóval több férfi hagyta el az országot külföldi munkavállalás céljából, mint nő, 2004-es uniós tagságunk után a nők fölbátorodtak, és ma már a hazánkból eltávozottak nemek szerinti megoszlása majdnem egyforma. Jó lenne ebben a megvilágításban is látnunk, tíz-húsz év múlva milyen következményekkel fog járni földrészünk etnikai, vallási és kulturális arculatára nézve, hogy az Afrikából és Ázsiából Európába áramló migránsok túlnyomó része viszont változatlanul férfi.
A külföldi munkavállalást tervezőknél az ország elhagyásának okai közt első helyen szerepel a munkájukkal, illetve szakmai előmenetelükkel való elégedetlenség. Csak ezután következik az okok sorában az alacsonynak érzett életszínvonal, az anyagi körülmények szűkössége, a lakáshelyzet vagy a gyenge közbiztonság. Ez ugyanis azt jelenti, hogy hiába lesznek a választások előtt várhatóan közérzetjavító osztogatások, azok csak a választások kimenetelére fognak hatni, vagyis csak a felszínt érintik, a struktúrát nem. Pedig egy egészségesen működő társadalomnak alapkritériuma, hogy a fiataloknak perspektívát adjon, s az ország természetes megtartó ereje érvényesüljön.”