A propagandával szembeni fellépés nem csupán lehetőség, hanem kötelesség

„A sajtó a negyedik hatalmi ág, mondják sokan, és én osztom ezt a véleményt. A sajtó a politika része, alakítója annak, ellenőrző és iránymutató szerepet visz, információkat ad át a társadalomnak a politika működéséről - vagy éppen nem ad át. Így a sajtót, magát ugyanúgy kontrollálni kell - más sajtótermékek, civil szervezetek, jogsértés esetén az igazságszolgáltatás által, vagy éppen az állam által. Ez lenne a feladata a pártoknak is, akik a közösség különböző szintjeit képviselve ellenőrizhetik a sajtót a parlamentben, a törvényhozásban, garantálhatják, hogy az a közösség érdekeiért dolgozzon. Cserébe pedig a sajtó ugyanezt teheti a politikusokkal.

Csak hát van egy kis probléma. Amikor ugyanis egy párt elfoglalja az államot, és lényegében végtelen mennyiségű pénzre tesz szert, akkor ez a rendszer bedől. Ha 7 év alatt egyetlen lényegi ellenzéki indítvány sincs befogadva, ha egy jogerős döntés másnapján helyreigazítás helyett ugyanazokat a hamis állításokat  teheti közzé egy ellenzéki politikusról egy párt propagandalapja, ahogy tette ezt a TV2 és az Origo Juhász Péter esetében, akkor ez a közösségi képviselet és a sajtó kontrollja megszűnik.

Ez a helyzet pedig pontosan a demokrácia, az igazság és a közösség képviseletének érdekében megenged erősebb akciókat, hiszen a közösség számára rendkívül fontos, hogy a sajtó kontrollja fennmaradjon, bármelyik oldalról is.”